Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 28 (263. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A helyi önkormányzatok 1997. évi új, induló címzett támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2596 új indulóként, tehát zenei fogalomként aposztrofálta. (Zaj. - Mádai Péter: Az nem is zenei fogalom!) Úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés minden lehet, csak éppen "induló" nem, mert annak egy pattogó ritmusú, olyan műnek kellene lennie, amely valamiféle győzelemre lelkesít, de ez még andanténak sem felel meg, sőt ha azt mondom, hogy andantissimo adták elő a témát a kormányzati oldalról, akkor még nagyon dicsértem, mert azért ezek tényleg szép zenei fogalmak, de itt inkább a "befejezetlen szimfónia" fogalma lenne alkalmazható, hiszen 2 milliárd forintnál megállt az új címzett támogatás. 3176 önkormányzati település van, és ez a 2 milliárd forint 90 önkormányzat új, induló célt ámogatását jogosult elindítani, holott 197 már eleve elutasíttatott. Azt hiszem, ebből világosan látható, hogy itt "új induló"ról beszélni enyhén szólva zenei műfajtévesztés. De nézzük most már a T/4175. számú törvényjavaslatnak azokat az adatait, amelyek világosan eligazíthatnak minket a törvényi műfajban is a zenei műfajt követően! A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. §ának (2) bekezdése kimondja, hogy a költségvetés helyzetétől függően az új in duló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben szűkítheti a célok körét, módosíthatja a támogatási arányokat, illetőleg felfüggesztheti a céltámogatási rendszer működését. A (3) bekezdés szerint pedig, ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott igényekre, akkor az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rangsorolja a támogatandó célokat. Az 1997. évi költségvetési törvény 20. §ának (2) bekezdése eleget tesz e törvényi rendelkezésnek az a)d) pontokat illető részében, szűkíti, illetőleg rangsorolja a támogatandó célok körét. A 20. § (6) bekezdése pedig rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1997. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza. Ezen előírás megvalósítását tartalmazza a mostani előterjesztés, amelynek van egy 1. számú melléklete és egy 2. számú melléklete. Az 1. számú melléklete tartalmazza a támogatandó céltámogatások körét - amint jeleztem az előbb, ebből mindösszesen 90 önkormányzat van , a 2. számú melléklet pedig tartalmazza az elutasítások körét. Sajnálatos, hogy már számszerűleg is ebből van a több, nevezetesen: 197. De akkor, amikor a támogatandók köréről beszélek, hadd legyen szabad rögtön felhívnom az igen tisztelt Ház figyelmét arra a tényre, hogy ha a 2 milliárddal - amely valamennyi magyarországi önkormányzat '97. évi induló új céltámogatási összegét illeti - szembeállítom a budapesti metrószárny építését… (Zaj, közbeszólások az SZDSZ soraiban.) , és félreértés ne essék, senki nem akar itt Budapestellenes hangokat megkongatni, hiszen Budapestet illetően valamennyien büszkék vagyunk annak szépségére, nagyságára, akarjuk, kívánjuk annak fejlesztését, de valahol mégis szinkronba kell hozni a budapesti fejlesztéseket a vidékiekkel! És ha abból indulunk ki, hogy csak a szárnybővítés 98 milliárd forint összeget emészt fel a szerint a költségvetés szerint, amelyre a legreálisabb becslések is azt mondják, hogy messze több lesz annál, de ma radjunk csak a 98 milliárdnál, és hasonlítsuk össze a 2 milliárddal, és rögtön látni fogják képviselőtársaim, hogy itt valami aránytévesztés van. Amellett, hogy ezt az aránytévesztést mindenképpen ki kell emelnem, rá kell arra mutatnom, hogy az elbírálást illetően maga a mostani előterjesztés semmiféle valóságos konkrét alapot nem ad az elbírálásra, tudniillik nem mondja ki, hogy tulajdonképpen a 90 igény által megjelölt célok olyan céloke, amelyek a költségvetési törvénnyel szinkronba hozhatók, vagy olyan oke, amelyek a hivatkozott törvény 20. § (2) bekezdés a)c) pontjáig terjedő részére, tehát az első helyre rangsorolt céloknak nem felelnek meg; egyáltalán nem ad magyarázatot arra, hogy miért pont az 1. számú mellékletben felsorolt 90 esetet vélte olyann ak, amelyet támogatásban kell részesíteni, és semmit nem mond arról, hogy miért nem részesíti támogatásban a 2. számú mellékletben felsorolt 197et. Ha a beterjesztés 2. §ához fűzött indokolási részt az igen tisztelt képviselőtársaim megtekintik, akkor lá tni fogják, hogy itt valami óriási szakmai melléfogást követett el ismét a kormány, hiszen azt mondja, hogy: "A támogatásra nem javasolt igények egy része - szakmai indokoltságuk ellenére -
