Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 28 (263. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Tóth István (MDF) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
2575 kevesebben, mint korábban. Így legutoljá ra, '96ban hozzávetőlegesen egy Ceglédnyi vidéki nagyváros lakossága tűnt el, ennyivel többen haltak meg, mint születtek. A népesség csökkenésének ilyen adatait figyelembe véve nem lehet azonban szó nélkül elmenni a mellett a tény mellett, hogy a Függetle n Kisgazdapárt indítványozta korábban a fiatalok első lakáshoz és munkahelyhez juttatásának jogát a Magyar Köztársaság alkotmányába felvenni. Emlékeztetem önöket arra, amikor a '95. év végén privatizációs többletbevétel folyt be az államkasszába, '96. janu árfebruárjában kiderült, hogy ez 430 milliárd forint, milyen jó lett volna, ha a Magyar Köztársaság alkotmányába foglalt rendelkezés következtében az MSZPSZDSZes oldalon is kötelesek lettek volna a Kisgazdapárt indítványát megszavazni, és a fiatalok els ő munkahelyhez, első lakáshoz juttatásának jogát alkotmányos joggá tenni! Úgy gondolom, lehetne a sort tovább folytatni (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmezteti a képviselőt az idő leteltére.) - befejezem, elnök úr , nincs az életnek egyetlenegy területe sem, ahol ne lenne igaz ez a megközelítés: ez a kormányzatnak felróható okból következett be. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kökény Mihály népjóléti miniszter úrnak. DR. KÖKÉNY MIHÁLY nép jóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindhárom eddig lezajlott mentálhigiénés konferencián magam is jelen voltam; ezzel is nyomatékot adva annak, hogy az érzelmi zavarokon alapuló megbetegedések számát és az ezzel szorosan összefüggő szenvedélybetegségek terjedését magam is valós veszélynek tartom Magyarországon. Ezt természetesen nem a kormány idézte elő, tisztelt hölgyeim és uraim, hanem a társadalmigazdasági átmenetnek elkerülhetetlen velejárója. Egyébként az öngyilkosságok száma, tisztelt képviselőtársaim, évek óta csökken Magyarországon, a kábítószerhasználók számáról pedig tudjuk jól, csupán becslések vannak. Nagyon sok aggodalom teljesen jogos, de azért óvatosan bánjunk ezekkel a számokkal. Hadd mondjam el egyébként, hogy a lel ki egészségvédelem ügye nem lehet kizárólag a népjóléti tárca ügye, nem is csupán a népjóléti tárca ügye, mert a programot, a mozgalmat számos társtárca segíti. Interszektorális kormányfeladatnak tartjuk ezt, s ezen túl persze minden egyes ember saját fele lőssége is. A Népjóléti Minisztérium a mentálhigiénés programot a továbbiakban is támogatja, készül jogi helyzetének rendezésére, és ösztönzi a civil szervezetek további bekapcsolódását is. 1997ben a tárca előirányzataiból 250 millió forinttal támogatjuk a mentálhigiénés mozgalmat. Egyébként ebből az előirányzatból készülnek az Isépy frakcióvezető úr által is említett felmérések és vizsgálatok, bizonyítva, hogy a kormány igenis nem söpri a szőnyeg alá a problémát, hanem szembenéz ezekkel a kihívásokkal. Kö szönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Lamperth Mónika frakcióvezetőhelyettes asszonynak, MSZP. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Frakcióvezető úr azzal kezdte napirend előtti hozzászólását, hogy szeretné felhívni a figyelmet ezekre a mentálhigiénés problémákra. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos ügy, és napirend előtt, amikor képviselő úr, frakcióvezető úr azt mondja, hogy szeretné erre felhívni a figyelmet, akkor ehhez mi is csatlakozunk. Miniszter úr elmondta, hogy a kormány ennek a programnak a keretében milyen elgondolások alapján és milyen tervek alapján dolgozik. Ezt a szocialista képviselőcsoport támogatja. Egyetértek azzal a megállapítással is, hogy ez nemcs ak a kormány ügye, ez az egész társadalom ügye. Hiszen képviselő úr használta azt a megfogalmazást, hogy az önpusztító magyar hogyan és
