Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - Döntés önálló indítványok sürgős tárgyalásáról - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2534 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Soron következik a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjesztést T/3652. számon, a bizottságok e gyüttes ajánlásait T/3652/69. és /76. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának, aki válaszolni kíván előzetes jelzés szerint a vitában elhangzottakra. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztér iumi államtitkár : Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitájában és a módosító javaslatok megtárgyalásakor néhány kérdés kapott kiemelt figyelmet; ezekkel kapcsolatban szeretném összegezni a kormány álláspontját. Számos felvetés a mezőgazdaság szemszög éből vizsgálta a törvénytervezetet, és főleg hiányérzeteket fejezett ki. Ismételten szeretném leszögezni, hogy a törvényjavaslat olyan szakosított hitelintézeti típus létrehozását teszi lehetővé, amely hozzájárulhat a mezőgazdaság finanszírozási problémái egy részének megoldásához, emellett azonban jelentős szerepet tölthet be, különösen a lakásfinanszírozás és egyes ipari, kereskedelmi létesítmények finanszírozása terén is. A lakásfinanszírozásban például a lakástakarékpénztáraknál gyűjtött megtakarítások at és alacsony kamatozású hitelt jól egészítheti ki az új, hosszú távú jelzáloghitelkonstrukció. Nem kérhető számon azonban e hitelintézettípuson a mezőgazdasági hitelezés egész problémájának megoldása; ezzel az üggyel külön, más formák révén kell foglal kozni. Ez a kérdés, mint ismeretes, kiemelt téma a nemzeti agrárprogram előkészítése során is. A törvénytervezet vitáját több ponton az e félreértésből adódó erőteljes nézetkülönbségek jellemezték. Ebben az összefüggésben merült fel az ingóvagyonfedezet m elletti hitelnyújtás lehetőségének a jelzáloghitelintézet tevékenységébe való beépítése. A kormány ezt a felvetést nem támogatja, mivel az ingó dolog fizikai és erkölcsi avulása gyors, ezért a hitelfedezet értéke kétséges, emellett könnyen elmozdítható - tehát egyszerűen el is tűnhet. Az 1997. május 1jén hatályba lépő zálogjogi nyilvántartás, amely jelzálogjog bejegyzését teszi lehetővé ingó vagyonra is, ezeken a problémákon önmagában nem segít. Az ingó vagyon hitelfedezetként történő elfogadásának kockáz atát semmiképpen nem célszerű tehát egy újonnan bevezetendő, egyébként biztonságosnak ítélt intézményre, illetve a csak általa kibocsátható értékpapírra ráengedni; annál is inkább, mivel a kereskedelmi bankok számára adott a lehetőség ingófedezettel hitele zni. Így e lehetőség megteremtésével lényegében egy - a kizárólagos jelzáloglevélkibocsátással kivételes helyzetbe kerülő - kereskedelmi bankot hoznánk létre, ami sérti a versenysemlegességet is. Továbbá - ami, úgy gondolom, nagyon fontos szempont - a bef ektetők bizalmát nem lenne célszerű megingatni. A jelzáloglevelek keresettségét s ezáltal a bevonható pénzügyi források volumenét csökkentené a módosító javaslatban szereplő megoldás; a jelzáloghitelintézetek külföldön is csak ingatlanfedezetet fogadhatna k el - jegyzem meg ehhez hozzátéve. Ugyanakkor a tevékenységi kör bővítésére tett ésszerű javaslatokat - amelyek lényegében a jelzáloglevéllel mint értékpapírral kapcsolatos teendőket jelentik, és a kockázatot jelentősen nem növelik - elfogadtuk. Nagy vitá t váltott ki az, hogy kerülhessene termőföld a jelzáloghitelintézet tulajdonába és mennyi ideig. Többen attól tartottak, hogy ily módon a termőföld külföldi kézbe kerül. Ennek lehetősége azonban kizárt, mivel a földtörvény szerint termőföldet továbbra is csak belföldi magánszemély szerezhet majd meg a jelzáloghitelintézettől. A tulajdonlás egy, illetve három éve mellett és ellen egyaránt szólnak érvek. A tervezetben egy év szerepel, a kormány azonban elfogadja a hároméves időszakra tett javaslatokat, ann ak érdekében, hogy a kialakulatlan földpiac miatt - ráadásul a rövid határidő kényszere következtében - rossz alkupozícióban ne nyomott áron kelljen a földet értékesíteni.
