Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - Pokorni Zoltán (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Közlekedésbiztonság és nevelés" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
2525 Mindez a gazdasá g, a reálfolyamatok gyarapodásához vezet: ez több kibocsátást, árualapot, jobb ellátást, vagyis a nép konszolidációját eredményezi. Az 199295ig megvalósított hitel, bank- és adóskonszolidáció sorrendje jó volt, létjogosultságát nem lehet vitatni. Azonba n az közismert, hogy a konszolidációs folyamatnak voltak hiányosságai is, amit a számvevőszéki bizottsági ülésen elemeztünk. Azonban az is tény, hogy a bank veszélyes üzem. Tevékenységének velejárója a hitel, likviditási, kamat- és működési kockázat, vala mint az ország valutaállománya, a mérlegen kívüli tételek, és a csalás kockázata is. Ha az egyik kockázati tényező mértékét csökkentjük, akkor a másik kockázat növekedhet. Például ha a kamatkockázatot a kamatlábak változóvá tételével csökkentjük, akkor nő a hitelkockázat; ha a likviditási kockázatot túl sok likvid eszköz tartásával csökkentjük, akkor csökken a bank jövedelmezősége is. Azonban kockázat nélkül nincs bankrendszer. Mindezek alapján megkérdezem a miniszter urat, hogy lehetségese a gazdaságot, a népet konszolidálni a bankok konszolidációja nélkül. Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : A kérdésre Akar László államtitkár úr válaszol. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a "nép konszolidálása" fogalom inkább az irodalmi művek kategóriájába és nem a közgazdaságtanba való. A konszolidálás egyébként megszilárdulást jelent a szó eredeti jelentésében, me gnéztem a lexikonban: "a gazdasági válságot követően a helyzet megszilárdulása" - ez a legközkeletibb értelmezése ennek a szónak. Nyilván "a nép konszolidálása" valami olyasmit kell hogy jelentsen, hogy megszilárdítani a nép helyzetét; más olvasatban és ta lán kicsit közérthetőbben, hogy a magyar gazdaságot valóban egy fenntartható növekedési pályára tudjuk vezetni, ami már lehetővé teszi az életszínvonal kezdetben szinten maradását, utána pedig javulását. Nem szabadna ezt a fogalmat szembeállítani a bankkon szolidáció ügyével és egyfajta alternatívát bemutatni a két dolog között. Ezek nem vagylagosak, hanem a bankkonszolidációnak, ahogy ön is felvetette, bizonyos történelmi helyzetekben - és ez volt Magyarországon, az elmúlt években is - pontosan azért van lé tjogosultsága, mert ez szolgálja a gazdaság egészének a konszolidálását is. Hadd szabadjon itt egy közhiedelmet eloszlatnom: a bankkonszolidáció tulajdonképpen nem a bankok konszolidálását jelenti. Tudomásul kell venni, hogy a bankok egyfajta pénzügyi közv etítő szerepet töltenek be a gazdaságban: a betétesek pénzét juttatják el a vállalkozásokhoz. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy általában 100 forint vállalkozói kihelyezésből 92 forint a normatív elvárás, a betétesek pénze, és csak 8 forint az, ami tula jdonképpen a bank saját tőkéje. Ha ez a közvetítői folyamat zavarba kerül, ez nagyon súlyos zavarokat okoz az egész gazdaság működése szempontjából, épp ezért tehát az alapkérdésére azt tudom válaszolni, hogy igen, a bankkonszolidáció egy olyan átmeneti id őszakban, mint ami Magyarországon volt az elmúlt évtizedben, valóban szükséges volt a gazdaság konszolidálásához. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Pokorni Zoltán (Fidesz) - a művelődési és közoktatás i miniszterhez - "Közlekedésbiztonság és nevelés" címmel ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) :
