Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
2448 vállalkozásokba, hogy ezt majd működtetni tudják. Azok a fizikoterápiás egységek és kislaborok, amelyeknek a működtetésére pedig szükség van, ezek elsősorban valóban vidéken vannak. És itt valamennyiünk érdeke az lenne - betegeké, állampolgároké , hogy ezek a vizsgálatok ott helyben, azon a kistelepülésen elvégezhetők legyenek. Ne kelljen beutazni érte egy megyeközpontba, egy kórházba, ne essen ki a beteg egy munkanapjából, ne kelljen utazási költségtérítésben részesíteni és így tovább. Tehát va lóban, ezeknek a működtetésére volna szükség ahhoz, hogy itt ne az a helyzet álljon elő, ami nagyon sokszor, hogy az embereknek több órát kell utazniuk ahhoz a vizsgálathoz, amit egyébként a helyi körzeti orvos is el tud végezni. Én azt gondolom, az államt itkár úrnak abban nincs igaza, hogy a kormányt ezért semmilyen felelősség nem terheli, hiszen azért itt egy kormányzati jóváhagyással ment ez a dolog, és a felelősséget ebben a tekintetben a kormánynak kell mindenképpen viselnie; hiszen ehhez a törvényjava slathoz is a kormányzati többség adta a jóváhagyását, és ez alapján született meg ez a rendelkezés. Én tehát azt hiszem, a kormánynak itt sürgős teendői vannak, és valóban igaz az az állítás, hogy a kormány itt is előbb cselekedett és utána gondolkodott. K öszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyimóthy Géza frakcióvezetőhelyettes úr, a Független Kisgazdapárt részéről, "A bur gonyatermesztés válságáról" címmel. Megadom a szót Gyimóthy Géza frakcióvezetőhelyettesnek. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A burgonyaválság következtében több 10 ezer termelő csődhelyzetbe került. Mi az oka, hogy a Mag yarországon eladható körülbelül 1 millió tonna burgonya helyett 1,21,3 millió termett? Egy: a szükséges 5255 ezer hektár helyett tavaly tavasszal több mint 6570 ezer hektáron ültettek a termelők burgonyát. De mi az oka, hogy többet ültettek? Nyilván az előző évben, tehát '95. évben viszonylag jó ára volt - hisz a banán árát megközelítette a burgonyáé , ez késztette az embereket, a falusi munkanélküliséggel küzdő gazdákat arra, hogy burgonyát ültessenek. De ismertté vált már tavaly nyár végén, amikor a b urgonyára viszonylag nagyon jó időjárási viszonyok köszöntöttek rá, hogy itt 1 millió tonnánál több burgonyatermés lesz: ezt akkor jelezték a szakemberek. És bár itt el kellene mondani, hogy a falugazdász, gazdajegyzőhálózatot jobban fel kellene használn i arra, hogy a kistermelőket, azokat, akik nincsenek, regisztrálja, mert a Burgonya Terméktanács elnöke szerint is körülbelül 40 százaléka van regisztrálva a Burgonya Terméktanács körébe tartozó termelőknek; de az mindenképpen ismert volt a tisztelt kormán yzat előtt is, hogy viszonylag jó burgonyatermés lesz. Például a tavalyi évben, 1996ban hektáronként több mint 18 tonna termés volt; megjegyzem, hogy az előző évben, '95ben 15 tonna, '94ben 12 tonna; '96ban gyakorlatilag visszajött a nyolcvanas évek vé gének termelési szintje, a hektáronkénti termésátlag. Tehát ismertté vált, hogy a hazai ellátáson kívül marad felesleg. Mégis meglepődve vesszük tudomásul, hogy december óta - négyöt hónap óta - ez a válság csak mélyül. (9.30) Milyen lehetősége lett volna a kormányzatnak? Egyik a segélyakciók. Például most Albánia egy éhségövezet. Albániában és Európa más országaiban is, ahol valóban éheznek az emberek, ott az ENSZ segélyakcióiban sokkal radikálisabban, keményebben kellett volna felajánlania a kormánynak - úgymond - a felesleges burgonyát. Mert ez a több mint 100 ezer (Sic!) felesleges burgonya pár hét alatt veszendőbe megy, szeméttelepre kerül, hiszen kicsírázik, rohadásnak indul és nem lehet mit kezdeni vele.
