Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - VARGA MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2442 (9.00) VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Valóban teljes mértékben osztjuk Surján László véleményét, miszerint ami az egészségbiztosítás háza táján folyik, az kaotikus, anarchikus állapotokra utal. Maguk a biztosítottak, a betegek sem értik egészen, hogy mi történik ezeknél az intézményeknél, és az ember joggal teheti föl azt a kérdést, hogy vajon ezek a személyi problémák, ezek a vezetési válságok mibe kerülnek az adófizetők számára, azon polgárok számára, akik a járulékaikat ezekbe az alapokba befizetik. Hadd mondjak el egy ide illő példát, amelyet egy parlamenti delegáció tapasztalhatott meg nemrégen Bajorországban! Az egyik kistelepülésen a helyi körzeti orvos elmondta nekünk, hogy 800 beteg tartozik hozzá; de abban az esetben, hogyha egy illető, mondjuk, egy adott évben egészséges, nem keresi föl a be tegbiztosítást, nem szorul orvosi ellátásra, akkor visszakap térítést a befizetett járulékából. Ettől mi még elég messze vagyunk, és talán nem is szerencsés összehasonlítani a német és a magyar viszonyokat, akár a jövedelmiről, akár az adminisztrációs visz onyokról beszélünk. De talán nem volna haszontalan, ha az egészségbiztosításban is, vagy a kormányzatnál, a népjóléti tárcánál ilyen megoldásokon törnék a fejüket néhányan. Mi tehát a teendő? Nem hiszem, hogy pusztán a Népjóléti Minisztérium vizsgálóbizott ságának a felállításával orvosolni lehet ezt a problémát. Ez sokkal mélyebb, sokkal komolyabb rendszerbeli problémákra utal, ami az önkormányzatnál most előállt. Kiderült az, amit mi 1992ben, '93ban elmondtunk, hogy az önkormányzati modell alkalmatlan az egészségbiztosítás működtetésére. Mi tehát továbbra is fönntartjuk azt a javaslatunkat, hogy felügyelőbizottságra van szükség. A kormánynak három éve volt arra, hogy valamilyen megoldást erre a problémára találjon, még egy év van hátra, ez már azért túl k evésnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) tűnik ahhoz, hogy itt érdemi lépés történjék. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Bauer Tamás frakcióvezetőhelyettesnek, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnö k asszony. Azt hiszem, abban a nem mindennapos helyzetben vagyunk, hogy valamennyien egyetérthetünk abban, hogy az a helyzet, ami az egészségbiztosítás irányításában kialakult, tarthatatlan. Ebben nincs köztünk vita. Mi is azt gondoljuk, hogy a biztosított ak pénzéről, a biztosítottak ellátásáról van szó, és ezt bénítja meg az a helyzet, ami az egészségbiztosító irányítása körül kialakult. Ha valamiben vita lehet ezek után, akkor csak abban lehet a vita, hogy miért. Azt hiszem, hogy szembe kell néznünk azzal , hogy a '90es évek elején kialakított és négy éve működő struktúra nem vált be. Nem egyszerűen arról van szó, hogy ez az ember, az az ember, ez a szervezet, amely delegálta a képviselőket, nem jó. Az a struktúra nem vált be, amit - tegyük hozzá - az akko ri parlament nagy többsége kialakított. Ezzel szembe kell nézni, és ki kell mondani, hogy valamilyen más megoldást kell keresni, a jelenlegi rendszerben a hatáskörök, a támogatottság és a felelősség között nincs összhang. Egy, az állami költségvetéssel meg egyező összeg felhasználásáról döntenek olyan testületek, olyan igazgatás, amelynek nincs igazi, ahhoz hasonló felelőssége, mint ahogy a kormányt az Országgyűlés rendszeresen felelősségre vonja. De ezen a ponton nehéz helyzetbe hozott minket Surján László képviselőtársunk, mert hiszen erről beszélünk a napirendben esténként most már harmadik hete, és nem illik róla itt beszélni, mégis
