Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
2436 biztosítási díjak miatt a gazdák nem tudnak biztosítást kötni, ebből adódóan ebben az évben mindenképpen kormányzati szerepvállalásra van szükség, hogy a további bajokat meg tudjuk elő zni. Mivel katasztrófalappal most sem rendelkezik a tárca, ebből adódóan a központi tartalék terhére kell a Földművelésügyi Minisztériumnak kerettel rendelkezni ahhoz, hogy a gazdákat segíteni tudja. Nem hagyhatjuk, hogy a legintenzívebb kultúrák, a legnag yobb eltartóképességű állományok tönkremenjenek, ezek a gazdák véglegesen eladósodjanak, illetve abbahagyják a termelést. Egy hektár ültetvénye 12 millió forintba kerül, és ezeket az ültetvényeket akkor is fenn kell tartanunk, ha egy évben ilyen szigorú f agy éri őket. Sőt, úgy gondolom, EUcsatlakozásunk is erősen függ attól, hogy az intenzív kultúrákban lesze beruházási hajlandóság. És ez erősen függ attól, hogy ezt a problémát hogyan tudjuk megoldani. Ezek rövid távon oldanák meg a problémát, és nehezít i a kormány helyzetét, hogy egy hosszú távú megoldást is kell találni ezzel egy időben. Hosszabb távon a nonprofit biztosító szervezetek erősítése, nagyobb arányúvá tétele segíthet, illetve a profitbiztosításoknál a kiegészítés, az állami kiegészítés arány ának differenciálása lehet megoldás. Újra felvetődik a szélvédő erdősávok telepítése és fenntartása, illetőleg annak idején, a táblásítás idején kiirtott, homokbuckákra telepített erdők újratelepítése. Komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogyan lehetne ke vesebb vízigényű fajtákat, fajokat termelésbe vonni. Még egy költségvetést nem fogadhat el a parlament tartalék nélkül. Katasztrófatartalék nélkül a mezőgazdaság nem tud működni. A téli csapadékhiány miatt el kell gondolkodnunk azon, hogyan lehet a meglevő műszaki berendezéseket - öntözésre gondolok - hasznosítani, ugyanis a magas öntözési költségek miatt azokat sem használják, amelyek egyébként rendelkezésre állnak. Ugyan nem kimutatható, hogy az őszi vetésű gabonák károsodtak volna a fagyoktól, viszont ké sés van. Félő, hogy az áprilisi telet egy májusi nyár követi, és a kevés víz a talajból a szelek hatására elillan, és a növények nem tudnak kifejlődni. Egy hónap múlva aratásra készülünk, csak az nem mindegy, milyen lesz ez az aratás. A nemzeti agrárprogra m előterjesztésénél szívesen látnánk, ha a kormány egy intézkedési programot készítene; ebben a programban az MDF szívesen közreműködne. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Orsz ággyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra... (Dr. Kis Zoltán államtitkár jelzi felszólalási szándékát.) Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kis Zoltán államtitkár úrnak. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szé pen, elnök asszony. Ez a napirend előtti felszólalás valóban súlyos problémákra hívja fel a figyelmet. Ami a fagykárokat illeti, az almaültetvényekben a rügykár 20 és 60 százalék közötti, a körte rügykárosodása 45 százalékos, a kajszibarack virágzása az Al földön 80100 százalék közötti, ami jelentős terméskiesést idézhet elő, ha a további fagyveszély fenn fog állni. Mit lehet ez ellen tenni? A Katasztrófaalap 1995ben 200 millió forint volt. Ez úgy volt meghirdetve, hogy a termelői befizetésekkel együtt növ ekedjen és egészüljön ki egy több milliárd forintos alappá, amit az ilyen jellegű események kapcsán igénybe lehetne venni. Sajnos, ehhez termelői befizetés egy fillér sem érkezett, ezért 1995 decemberében ezt az alapot a Pénzügyminisztérium visszavonta. A jövőben is gondolkodunk hasonló konstrukcióban, 1998ban ismételten meg lesz hirdetve, ezt azonban a terméktanácsokkal közösen kell feltölteni és mobilizálhatóvá tenni. A biztosítási díjaknál 30 százalékot az állam magára vállal; ezt változatlanul fönn kív ánjuk tartani, sőt, az exporttámogatás terhére ezt növelni, kiegészíteni.
