Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 21 (261. szám) - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
2418 Pénz tár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az önkormányzat között. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak az a legnagyobb problémája, hogy erre még csak kísérlet sem történt. Amennyiben nem tudható pontosan, hogy mire terjed ki az önkormányz at hatásköre és mire nem, addig lényegi és tartalmas önkormányzatiság helyett csak egy speciális gittegyletről beszélhetünk. Persze tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy ez nem a véletlen műve. E helyzet fenntartásához a jelenlegi kormányzatnak súlyos é rdekei fűződnek. A rendszerváltás időszakában minden párt és szervezet a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatása mellé tette le a voksát, a Fidesz kivételével. Tehát 1997ben sem lehet mást mondani a szavak szintjén, de a tettekben megindult az önkor mányzatok virtuális, sajátos magyar politikai hologrammá tétele. A gyanútlan megfigyelő úgy véli, az önkormányzatoknak vannak, a valóságban pedig nincsenek képviselői. Az önkormányzati tagság egyes szakszervezeti és munkaadói, érdekvédelmi szervezetek képv iselőinek névkártyáján szereplő cím lesz csupán. A Független Kisgazdapártnak nincs vitája a kormánnyal, sem más pártokkal abban, hogy az önkormányzati működés eddigi négyéves tapasztalatai kiábrándítóak. Ezt tükrözte az országgyűlési határozat, amit az Egé szségbiztosítási Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban a tisztelt Ház teljes egyhangúsággal elfogadott. Abban viszont a Független Kisgazdapárt vitába száll, hogy e tényből milyen következtetéseket kell levonni. A kormány szerint egy külső, nem az önkor mányzat által létrehozott felügyelőbizottság a megoldás, melyben a kormány erőteljesen jelen van. Úgy vélem, hogy az önkormányzatok működését részletesen szabályozó törvényre van szükség, s e törvény megsértőivel szemben a törvény szigorával kell fellépni. Csak ezt a törvényt a kormány nagyon nem akarja kidolgozni! Úgy látszik, érdekei a cseppfolyós, bizonytalan jogi helyzet fenntartásához fűződnek. E cseppfolyós és bizonytalan jogi helyzet bemutatására csak egy példát hoznék, mely nem a múlt, hanem nagyon is a jelen. Nem tisztázott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Egészségbiztosítási Önkormányzat viszonya. Ha tisztázott lenne, akkor tudnánk, hogy kicsoda is dr. Cser Ágnes. Hogy a parlament analógiájával értelmezzem: Cser Ágnes a magyar egészség ügy miniszterelnöke, akit az egészségügy parlamentje, az Egészségbiztosítási Önkormányzat megválaszt, és ha úgy gondolja, hogy nem megfelelően látja el a feladatát, akkor visszahívja. Ha ez igaz, akkor az önkormányzat elnöksége nem hívhatná vissza saját ha táskörben, de az sem fordulhat elő, hogy a kormány egyetértése kell a kinevezéshez és a leváltáshoz. Ez engem a szovjet gyarmati időszakra emlékeztet, amikor a kommunista párt politikai bizottságának összetételéről legalábbis konzultálni kellett a "nagy te stvérrel". Amennyiben az önkormányzat elnöksége - az Országgyűlés analógiájára - a magyar egészségügy kormánya, akkor a miniszterelnök Halmi László professzor, és Cser Ágnes főigazgató tiszte egy hivatalvezetőnek felel meg, mondhatjuk úgy is, hogy a magyar egészségügyben ő a Kiss Elemér. Ha ez a helyzet, akkor az elnökség, vagyis az egészségügy kormánya simán cserélheti a hivatalvezető közigazgatási államtitkárát. Mindezt nem azzal a szándékkal mondtam, hogy állást foglaljak az elnökség és Cser Ágnes között i vitában. Csak a helyzet zavarosságára, jogi tisztátlanságára szerettem volna rámutatni. Kökény Mihály miniszter úr az önkormányzatok egyetértési jogának elvételét azzal próbálta alátámasztani, hogy az önkormányzatiság nem lehet korlátlan, a demokrácia pa rttalan. Az önkormányzatiság elé korlátokat a törvényeknek kell állítani, amit viszont a kormány nem igyekszik elkészíteni, hanem e helyett a kormány azt mondja: a korlát én vagyok. A demokrácia pedig nem azért nem lehet parttalan, mert erkölcsileg ellenez zük a problémák legszélesebb körben való megbeszélését, hanem azért, mert technikailag lehetetleníti el az intézmények működését. Mit kellene tartalmaznia az önkormányzatok működését tartalmazó törvénynek? Azt, hogy mik azok az ügyek, amelyekben az önkormá nyzatok a döntéshozók. (18.20)
