Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 21 (261. szám) - Az országgyűlési biztosok jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
2405 A bizottsági ülésen felmerült továbbá az is, hogy kívánatos lett volna, ha a törvényj avaslat megoldást hoz arra a hatásköri vitára is, ami az ügyészség és a biztosok között merült fel. Ennek az a lényege, hogy az ügyészség nem tekinti magát olyan hatóságnak, amelynek tevékenysége során felmerülő visszásságra kiterjedne az ombudsman vizsgál ati hatásköre. Ezzel szemben az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény 29. § (1) bekezdése - amely felsorolja azon hatóságokat, amelyekre kiterjed az ombudsman vizsgálódási jogköre - az f) pontban csak a bíróságokat vonja ki az ombudsman i vizsgálattal érinthető igazságügyi szervek közül. Ennek oka egyébként a bírói függetlenség alkotmányos elvének tiszteletben tartása. A legfőbb ügyész szerint az ügyészség azért nem tartozik az országgyűlési biztosokról szóló törvény hatálya alá, mert a f elsorolásban nem szerepel nevesítetten. Mi, képviselők azonban valamennyien, akik annak idején megalkottuk az ombudsmantörvényt, a világ legtermészetesebb dolgának vettük, hogy az ügyészség is igazságügyi szerv, ezért nem kell külön nevesíteni a felsorolá sban, hiszen beletartozik az "igazságügyi szerv" gyűjtőkategóriába; eszünkbe sem jutott, hogy a bírósághoz hasonlóan kivételként szerepeltessük. Az ügyészség kivonulása az ombudsman látóköréből egyébként azt is jelenti, hogy a rendőri visszásságokkal kapcs olatos ombudsmani fellépési lehetőség is korlátozva van, hiszen ezekre nem egyszer az ügyészség ráül, és csak rajta keresztül lehetne az ombudsmannak adatokhoz jutni. Ezért a törvény téves, szűkítő ügyészi értelmezésével szemben törvényalkotói úton fel kel lett volna lépni, erre alkalmat adhatott volna a jelenlegi törvényjavaslat is. Kár, hogy ez nem így történt. Az országgyűlési biztosok egyébként Alkotmánybírósághoz fordultak a hatásköri vita tisztázása végett, de erről, azt hiszem, bővebben a jövő héten - amikor az állampolgári jogok biztosainak jelentését tárgyaljuk - szó fog esni. Azt a három javaslatot, ami konkrétan megjelenik, természetesen - még egyszer mondom - a bizottság támogatja és elfogadásra ajánlja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gá l Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A szünet előtt egy képviselőtársunknak adom meg a szót; írásban előre jelezte a hozzászólását Szabad György úr képviselő úr, MDNP. Megadom a szót. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rö vid felszólalásomban egyfelől arról szeretnék szólni, hogy annak idején, amikor jogállamiságunk helyreállításáról volt szó, merült fel, hogy ne egyszerűen a korábbi jogállami intézményeknek egy restaurációja szülessék meg, hanem áttekintve azokat a fejlemé nyeket, amelyek a jogállamiságunktól megfosztottságunk idején Európában vagy - ha úgy tetszik - a parlamentáris világban megtörténtek, ezekből vonjunk le következtetéseket, és mintegy egészítsük ki jogállamiságunk oszlopait újabbakkal. Alkalmam volt akkor véleményt nyilvánítani a tekintetben, hogy a világszerte ombudsmanintézménynek nevezett intézmény beiktatásának a magyar jogállamiság keretei közé sok indoka van. Nagy örömmel mondhatja az ember, visszatekintve az azóta eltelt időszakra - pontosabban arra , hogy végül is, ha nem is könnyen, de megszületett az ő működésüket szabályozó törvény, megtörtént az első sorozat ombudsmanválasztás , hogy ez az intézmény bevált; és az az enyhe szkepszis, amivel például svéd barátaink 1989 őszén a Dagens Nyheter hasá bjain is egy interjú kapcsán fogadták ezt a szándékunkat, ez a szkepszis indokoltan oldódhatott, mert hiszen az ombudsmanintézmény - vagy ahogy nálunk nevezzük: az országgyűlési biztosok intézménye - bevált, fejlődőképesnek bizonyult. A mostani jogszabály néhány kiigazítása jelzi, hogy az intézmény természetesen további működése során - amelynek eredményességére joggal számíthatunk sok oknál fogva - további csiszolásra, kiegészítésre szorul. A konkrétumok tekintetében az elhangzottakhoz csatlakozni tudok. Egyetlenegyre szeretném felhívni a figyelmet. Amikor az ombudsmanok működését az Országgyűlés helyeslően igyekszik megerősíteni, és figyelemmel van ennek jogi vonzatára, indokolt, hogy az
