Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 21 (261. szám) - Franjo Tudjman, a Horvát Köztársaság elnöke beszédének tolmács által fordított szövege - TOLMÁCS
2397 Történelmünk rövid szakasza, amely az 1918tól '94ig terjedő időszakra vonatkozi k, olyan, amely őt a Balkánhoz kötötte, de azt kívánjuk, hogy ez soha többé ne ismétlődjön meg. A déli szomszédainkhoz kötődő együttműködésünkről, pontosabban a javasolt regionális integrációhoz mint az Európai Unióval építendő viszony alapfeltételéről szó lva, ez egy gazdasági visszaeséshez, idővel pedig politikai függőséghez vezetne. Milyen Európába kíván Horvátország bekapcsolódni? Mindenekelőtt Horvátország már Európában van, ahol mindig is volt. Reméljük, ma már ez nem egy egymással szemben álló hatalma k Európája, hanem olyan, amely képes egymással együttműködni. Olyan egyesült demokratikus Európa részévé kívánunk válni, amelyben a tagországok viszonyaikat a népeik javára kívánják átalakítani. (16.20) Az Európai Unió országai által közösen létrehozott ér tékeket készek vagyunk elfogadni, a római jogtól Maastrichtig ragaszkodunk azon demokratikus elvekhez, amelyekre az európai integráció épül, de továbbra is elvárjuk, hogy az európai szövetségekbe történő beilleszkedés folyamatába Horvátország a demokrácia és a gazdaság fejlesztésében elért sajátos eredményei alapján jusson be. Különben is, mennyire lehet az egyesült Európa érdeke vagy haszna egy olyan új természetellenes közösség létrehozása, amelyet nem értenének meg ebben a térségben? Nem jobbe támogatni a demokratikus és gazdasági fellendülést a saját országaiban egyenként, ahelyett, hogy Európát újra lángra lobbantó lőporos hordókat gyártsunk? Horvátország kis, illetve közepes nagyságú állam, de fejlett kulturális és gazdasági életet él, amely egyébként jóval a volt szocialista rendszerből kimaradt országok előtt jár. Horvátország saját külpolitikával rendelkezik, irányelvei is a természetes nemzetközi tényezőket figyelembe véve őrködnek és működnek az ország jó megítélése érdekében. A regionális keretek be esedékes, még formális besorolásokat is visszautasítja Horvátország. De ezzel egy időben az integrációs folyamatokban kész együttműködést tanúsítani Európával, ami azt jelenti, hogy valamennyi országgal, a déli határai mentén fekvő országokkal is, külön ösen a közös érdekeit szolgáló projektek megvalósításában, ilyen az infrastrukturális és energetikai rendszer kiépítése. Napjainkban az Európai Unió fejlődése életbevágóan fontos és választóvonalat jelent az ország politikai integrációja tekintetében. Horv átország éberen figyeli azokat a fejlesztési terveket és rugalmasan fog majd igazodni a kérdésekhez, ha elfogadják, miképpen lehet elérni az együttműködés különböző fokozatait, különösen, ha az egységes Európa kiépítésére törekszünk. Ami a többi európai tá rsulási folyamatot illeti, Horvátország folyamatosan részt kíván venni a középeurópai kezdeményezésben, a szabadkereskedelmi asszociációban, tehát a CEFTAban, az ebbe való bejutás pedig elsődleges külpolitikai kérdés Horvátországban. Végezetül szeretnék kitérni az európai biztonság és stabilitás kérdéskörére, hiszen ahogyan az Európai Uniót, úgy az Északatlanti Szövetséget, a NATOt is leköti Európa országai biztonságának és stabilitásának kérdése, illetve gondjai. Az európai biztonság kérdése napjainkba n korántsem azonos azokkal a viszonyokkal, amelyek '89ben voltak. Ez azt sem jelenti, hogy megszűntek volna a problémák. Nyilvánvaló, hogy a NATOnak és az Európai Uniónak is számolnia kell azokkal, akiket nem vesz föl rögvest a soraiba. Fennáll a valós é s a lélektani veszélye annak, hogy az ajtókon kívül maradottak a tagságba való felvétel, illetve a közeledés jeleként, illetve annak hiányaként elszigetelve éreznék magukat, ami esetleg másfajta veszélyes megoldásokba sodorná őket. Az európai békítést, sta bilitást, valamint az új világrend megszületését fenyegető veszély forrása mindenképpen a kirekesztésben rejlik. A bizonytalanság légköre ajtókat nyithat a romboló erőknek, és általában figyelembe kellene venni Európában minden ország jogos törekvéseit. Ko runk európai viszonyainak alakulásával összehasonlítva országaink kapcsolata, barátsága a jószomszédság példáját mutatja. A magyarok és a horvátok között él az azonos érdekeken alapuló,