Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2331 A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításá ról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. számú törvény módosításá t kezdeményező törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjesztést T/3407. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/3407/74., 117., 119. és 122. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításáról készített t örvényjavaslathoz számos módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett. Ezek nagyobb része a törvényjavaslat rendelkezéseinek pontosítását, technikai jellegű korrekcióját szolgálja. A vita során a kormány elfogadta, és a képviselők túlnyomó többsége t ámogatta azokat a javaslatokat, amelyek a hitelezők pozíciójának erősítését, a hitelezői kontroll megvalósítását szolgálják. Komoly vita bontakozott ki a bizottságokban a hitelezői választmány megalakításának feltételeit, illetve módját illetően. A benyújt ott törvényjavaslat szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány alakítható. A választmány akkor jön létre, ha a bejelentkezett hitelezők legalább egyharmada rendelkezik a bejelentett hitelezői követelések egyharmadával. A vita során a kormány elfogadta azt az - egyébként több képviselő indítványából kialakított - módosító javaslatot, melynek célja annak szabályozása volt, hogy ha több választmány alakul, akkor melyik tekinthető szabályosan létrejött választmánynak. Az elfog adott javaslat értelmében a bírósághoz történő bejelentés időpontja az irányadó ebben a tekintetben. Abban az igen valószínűtlen esetben, ha egyidejűleg jelentkezik be több választmány a bíróságnál, akkor a kishitelezők érdekében azt kell hitelezői választ mánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A benyújtott törvényjavaslat annak érdekében, hogy megakadályozza a felszámolás kezdő időpontját közvetlenül megelőző időszakban ingyenesen vagy feltűnően értékaránytalan módon történő vagyonkimenekítéseke t, előírta, hogy már a felszámolási kérelem benyújtását megelőző fél évben, illetve azt követően kötött ilyen szerződéseket a hitelező vagy a felszámoló megtámadhatja. A javaslathoz beérkezett módosító indítványok egységesen javasolták ennek az időszaknak egy évre történő kiegészítését, amit a kormány is elfogadott, hiszen összhangban állt a vagyonvesztést megakadályozó és a hitelezői igények lehető legmagasabb kielégítési szintjét biztosító eredeti elképzelésével. A vita során a képviselők egységesen támog atták az értékesítés újraszabályozásának törvényjavaslatban leírt modelljét. Az e rendelkezésekhez érkezett módosító indítványok is a törvényjavaslat további csiszolását, az értékesítés szabályainak egyértelművé tételét szolgálták. A kormány álláspontja sz erint az eddig meglehetősen nagy vitát kiváltó liberális vagyonértékesítés helyére lépő új rendszer világos és egyértelmű keretekbe foglalja a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonának értékesítési folyamatát. Számos módosító indítvány érkezet t a törvényjavaslatnak a felszámolók díjazásával foglalkozó részéhez. Többen vitatták azt az elképzelést, hogy a hitelezők követelésük 1 százalékát befizessék a bíróságok gazdasági hivatalainál vezetett elkülönített számlára abból a célból, hogy a felszámo lók
