Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - Dr. Hasznos Miklós (KDNP) - a miniszterelnökhöz - "A prognózisok hiánya és megbízhatatlansága" tárgyában - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP):
2309 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 53 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Dr. Has znos Miklós (KDNP) - a miniszterelnökhöz - "A prognózisok hiánya és megbízhatatlansága" tárgyában ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Hasznos Miklós úr, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz "A prognózisok hiánya és megbízhatatlansága" tárgyában. Az interpellációra adott miniszterelnöki választ dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter úr ismerteti. Képviselő urat illeti a szó. DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Már több évi tapasztala ttal rendelkezik mind az ország közvéleménye, mind a tisztelt Ház arról, hogyan valósulnak meg, hogyan teljesülnek a kormány bizonyos prognózisai és előrejelzései. Előrebocsátom: én most nem politikai célokból mondom azt, hogy mi teljesült, mi nem teljesül t, hanem tulajdonképpen a jogminőség védelme érdekében szeretnék rávilágítani arra, hogy bizonybizony, baj van a prognózisokkal. Méghozzá két irányú baj van. Az egyik, ha van prognózis, akkor az nem jön be. Én azt hiszem, még a társadalmi problémákra és a közhangulatra süket és vak lojális kormánypárti sem mondhatja azt, hogy minden eddigi prognózis, előrejelzés, ígéret százszázalékosan megvalósult. Hiszen maga a miniszterelnök úr mondta a tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy a kormányprogramot csak olyan 70 százalékban sikerült megvalósítani. Nem akarok itt konkrétumokat felsorolni, de hogy ne mondják azt, hogy a levegőbe beszélek, mégis kénytelen vagyok említeni olyan döntő dolgokat, amelyek meghatározták a társadalom helyzetét, mint például a Bokroscsomag, vagy olyanokat, amelyek a '95ös, '96os költségvetésben szerepeltek, hogy mi lesz a bérek növekedése, és mi lesz az infláció mértéke; egyik prognózisban sem volt benne az a hatalmas méretű reálbércsökkenés, ami valójában bekövetkezett. Tehát vagy rossz a prognózis, és nem az következik be, vagy egyáltalában nincsen prognózis, és ezért kapkodva, íróasztal mellett születnek olyan döntések, amelyek társadalmi hatásait senki nem ismeri előre. Olyan példát mondani, mint egy nyugodt, megfontolt törvényelőkészí tés - ez összefügg a hatástanulmányokkal is. Tehát prognózis nem képzelhető el előzetes jó hatástanulmány nélkül. És itt nemcsak politikai prognózisokról van szó. Itt társadalmi prognózisokról is szó van. Olyanokról is beszélhetünk, hogy mi lesz a társadal om helyzete, milyen lesz az elszegényedés, hogy délamerikanizálódik a társadalom, milyen lesz a közbiztonság, milyen lesz a műveltségi szint. Tehát számtalan olyan prognózis van, ami úgy érezzük, hogy hiányzik; vagy ha nem hiányzik, de van, akkor a kormán y eltitkolja előlünk, nem hozza ide, a legfontosabb helyre, az Országgyűlésbe, hogy a döntéshozók is ismerjék meg azokat a valós, reális számokon alapuló prognózisokat. Sokkal könnyebb lenne a lelkiismereti helyzete a képviselőnek... (Az elnök a csengő meg kocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ha tudná azt, hogy most egy igen gomb megnyomásával milyen jövőt és milyen számokat támogat vagy akadályoz meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért rendkívüli (Az elnök a csengő ismétel t megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) fontosságúnak tartanám, hogy a prognózis rendelkezésünkre álljon, és ezért kérdezem a tisztelt kormányt, hogy mit kíván (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az idő leteltét.) tenni.
