Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2271 DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság ülésén is kifejtettük képviselőcsoportunk álláspontját, amely szerint örömünkre szolgál az, hogy elkészült a büntető törvénykönyv jelentős mértékű módosítását tartalmazó törvényjavaslat, és az a tisztelt Ház elé is került. Mind a büntetőjogi szakma művelői, mind az igazságszolgáltatás dolgozói várták már ezt a törvénymódosítást, de ugyanezt mondhatom el a politikusok tekintetében is. Természetesen igen jelentős a társadalm i elvárás és az a figyelem, ami a büntető igazságszolgáltatás tevékenységét kíséri, hiszen mindezek összefüggnek a bűnözés alakulásával, a közbiztonság helyzetével és a társadalmi közérzettel is. Mint ahogy államtitkár úr is említette már expozéjában, az e lmúlt hét évben a büntető törvénykönyv rendelkezései 22 esetben változtak, a módosítások 9 törvényi tényállást helyeztek hatályon kívül. (11.50) Ezt egyébként meg kell állapítanunk, hogy nagyon helyesen tették, hiszen olyan társadalmi viszonyokat is szabál yoztak, büntetni rendeltek a büntető törvénykönyvek a rendszerváltás előtt, amivel ma már nem érthetünk egyet. Ezen kívül újrafogalmaztak 18 régi tényállást, és beiktattak 41 teljesen új tényállást. Mindezeken túlmenően számos bűncselekmény büntetési tétel e is megváltozott, és ezek a változások minden esetben a büntetés szigorítását jelentették. Joggal vetődik fel a kérdés - és többen felvetették már képviselőtársaim közül is , hogy soke vagy kevése az elmúlt években bekövetkezett módosítások száma; szük ségese állandóan tovább és tovább módosítgatni a büntető törvénykönyvet; a gyakori változások nem eredményezneke jogbizonytalanságot a társadalomban és az igazságszolgáltatás művelőiben; nem esünke abba a hibába, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítva a büntetőjogi eszközöknek a bűnözéssel kapcsolatos problémák megoldását kizárólag ettől várjuk. A válaszokat talán az utolsó kérdéssel kellene kezdenem: igen, soknak tartjuk a büntető törvénykönyv szám szerinti módosításait. Sajnos sok esetben mi magunk is azt gondoljuk, egyezően a társadalom jelentős részével, hogy a bűnözési hullám további terjedése megfékezhető a büntetőjogi szabályok szigorításával, újabb bűncselekmények pönalizálásával. Azt hiszem, ez a megközelítési mód téves. A bűnözés komplex társada lmi jelenség, így nyilvánvaló, hogy a terjedés fékezése, majd - céljainknak megfelelően - visszaszorítása csak a komplex eszközrendszerek igénybevételével képzelhető el. Ennek az eszközrendszernek csak egyik összetevője a büntetőjog, és ezen belül is a bün tető jogszabályok esetleges szigorítása. Meggyőződésem szerint az egyik legfontosabb tennivaló a felderítési arányok javítása lesz, mert a bűnelkövetőt nem a büntetési tételek fenyegetettségi szintje, hanem a biztos lebukás veszélye és a gyors eljárás tart ja leginkább vissza a bűnelkövetéstől. Tisztelt Országgyűlés! Itt ismét utalnom kell az államtitkári expozéra, amely felhívta a figyelmet arra, hogy ez a törvénymódosítás egy részét képezi az igazságszolgáltatási reformcsomagnak, ami a maga összességében i s arra hivatott, hogy az eljárások gyorsításával, az időszerűség problémáinak hathatósabb megoldásával segítse a bűnelkövetéssel és a bűnmegelőzéssel kapcsolatos azon feladatokat, amelyek kizárólag az igazságszolgáltatásra hárulnak. Tisztelt Országgyűlés! Megítélésünk szerint túlzottan gyakran változtatjuk és módosítjuk a büntető jogszabályokat - mint már említettem , utólag átgondolva néha talán feleslegesen iktatunk be új törvényi tényállásokat. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a büntetőjog szám os nagytudású művelője, büntetőbírák mondják, hogy a klasszikus delictumokkal - lopás, csalás, sikkasztás, hanyag kezelés és hűtlen kezelés - szinte önmagában is képes lenne a vagyon elleni bűncselekményeket kellően és megnyugtató módon büntetni. Természet esen egyet kellene értenünk azzal, hogy az idők változása, a technika fejlődése és általában a társadalmi változások újabb megjelenési formákban nyilvánulnak meg a bűnözés terén is, és ezekkel szemben kell keresni az újabb törvényi megoldásokat is, azonban ismételten hivatkozni akarok arra, hogy a klasszikus
