Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP):
2269 kapcsolódó jogszabályok , amelyek adott esetben meghatározzák egyegy cselekmény elbírálását, illetve e nnek való kezelését. Mivel elhangzott már korábban a kormány részéről, hogy a büntetőeljárási jog hamarosan változtatásra kerül - egyébként nagyon helyesen, mert meggyőződésünk szerint a büntetőeljárási jog megváltoztatása kezelheti a ma társadalmi problém áját a bűnözés területén , úgy véljük - én úgy is gondolom, és ez a személyes véleményem , hogy talán feleslegesnek tűnik e csomagban és e körben előterjeszteni a Btk. módosítását. A szakemberek tudják, ha büntetőeljáráshoz nyúl a törvényalkotó, akkor óh atatlanul hozzá kell hogy nyúljon a statikus részhez, a Btk.hoz is, és annak bizonyos szabályait mindenképpen érinteni fogja. Ilyen vonatkozásban egyetértünk államtitkár úrral, hiszen ő azt mondta az előbbi expozéjában, vigyázni kell arra, hogy a büntetőj ogot, a Btk.t ne sűrűn módosítsuk. Itt viszont ezzel a problémával fogunk szembekerülni, igen tisztelt Ház, hiszen ha most e csomagot elfogadjuk akár módosításokkal is, majd ezt követően a kormányzati szándék szerint hamarosan beterjesztendő Be.módosítás t is elfogadjuk, akkor ebben az esetben is óhatatlanul a Btk.hoz kell nyúlnunk. A sűrű változtatás valóban jogbizonytalanságot teremt, ami sem a Háznak, sem az országnak nem lehet érdeke. A törvényjavaslat általános indoklása mindjárt egy meghökkentő kett ősséggel kezdődik. Azt mondja, hogy egyszerre sok ember van börtönben, illetőleg hogy a súlyos cselekményeknél indokolatlanul alacsony a büntetéskiszabási gyakorlat. (11.40) Szerintem ezen ellentmondás feloldhatatlan - de ez az ellentmondás vonul végig az egész törvénytervezeten is. Az általános indoklás további része a statisztikára hivatkozik, és lebontja elég pregnánsan, hogy milyen bűncselekményeknél milyen büntetéskiszabási gyakorlat van ma életben Magyarországon. Hölgyeim és uraim, a statisztikára szü kség van, azonban a statisztikai adatok mechanikus kezelése rossz következtetésekhez vezet. Ezek a rossz következtetések - úgy érzem - abban az elvben testesülnek meg jelen törvényjavaslat vonatkozásában, amely 13 esetben, 13 törvényi tényállás esetén a bü ntetési tétel alsó határának felemelését célozza. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt jelenti a gyakorlatban a mi véleményünk szerint, hogy egy dekódolt üzenetet tartalmaz ez a bizonyos koncepció, amely itt 13 paragrafuson keresztül ismétlődik. A dekódolt üz enet lényege az, hogy az ítélkezési gyakorlat enyhe: te bíró, enyhe büntetéseket szabsz ki! Következésképpen a saját hatáskörben, saját mérlegelési jogkörben eljárva a bíróságokat ilyen szempontból korlátozom azzal, hogy van egy minimum büntetés, ami alatt büntetést kiszabni már nem lehet. Nagyon veszélyes ez, tisztelt képviselőtársaim, több vonatkozásban is! Állíthatjuke azt, hogy Magyarországon a bírói gyakorlat, a büntetéskiszabási gyakorlat túlzottan alacsony? Igen, valóban vannak erre mutató jelek. De kérdezem én: vizsgáltae valaki azt, hogy miért ilyen alacsonyak? A büntetések nem megfelelőek? Nem elég magasak? - vagy esetleg valami más. Én úgy gondolom, hogy aki büntetőjoggal valaha is foglalkozott, aki járt bíróságon, aki ült tárgyaláson, aki mondo tt perbeszédet vagy esetleg vádbeszédet, aki készített elő vádiratot, aki kihallgatott az ügyben gyanúsítottat, azok számára nem kérdés ez a válasz. A jelenlegi gyakorlat szerint, a jelenlegi általános magyarországi gyakorlat szerint a bűn elkövetésétől kö zel 45 év múlva kerül olyan bírói szakba, ahol aztán első, illetve másodfokú büntetést lehet hozni. Ez az időszak azonban nem a bíróságoknak felróható módon, nem a bíráknak felróható módon alakul, nyilvánvalóan a nyomozás, a vádemelési szak húzódik el, i lletőleg a bíróságokon olyan mértékű leterheltség van, amely miatt egyszerűen tárgyalásra nem kerülhet sor megfelelő időn belül. Tökéletesen egyetértek a Hack Péter által elmondottakkal, aki azt mondta, hogy az a lényege ennek a dolognak, hogy aki bűnt köv et el, azt meg kell büntetni, és legyen a tudatában az, hogy meg is fogják büntetni. Hozzáteszem: gyorsan kell megbüntetni, azt követően, amikor a bűncselekményt elkövette.
