Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
226 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Horn Gyula miniszterelnök úr. Megadom a szót. HORN GYULA miniszterelnök : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A korábbi gyakorla tnak megfelelően a tavaszi ülésszak nyitányán szoktam beszélni. Múlt héten hétfőn közbeszólt a betegségem, ezért engedjék meg, hogy most mondjak el néhány olyan fontos dolgot, ami az Országgyűlés, illetve a kormányzat tevékenységében meghatározó jelentőség ű. Előre szeretném bocsátani ugyanakkor azt is, hogy az elmúlt egy hét - a betegágyból kísérve figyelemmel - bővelkedett nagyon sok mindenben: botrányokban, különböző megnyilatkozásokban. És én azt csak sajnálni tudom magánemberként és politikusként is, ho gy időnként az elektronikus média nem érvényesíti a demokrácia szellemiségét. (Moraj az ellenzéki pártok padsoraiból.) Gondolok mindenekelőtt a hét tegnapi műsorára, hiszen a demokrácia szabályaihoz tartozik: ha valakit elmarasztalnak, kritizálnak, akkor a nnak lehetősége legyen válaszolni, úgy, ahogy ez Nyugaton és a fejlett demokráciákban működik. Sajnos, hovatovább gyakorlattá válik, hogy a kormány vagy a kormánypártok számára ezt nem biztosítják. (Zaj. - Moraj az ellenzéki pártok padsoraiból.) Hadd említ sem meg, hogy januárban sem volt holtszezon - legalábbis a politikában , hiszen a Fidesz a Duna Körrel együtt egy kampányt folytatott Bős ügyében. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Nagyon helyesen!) Ez a kampány nem a nagyon súlyos probléma tisztázás a, szakmai megvitatása érdekében zajlott, hanem kifejezetten a kormány lejáratása jegyében. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Lejáratta az magát!) Hangsúlyozni szeretném, tisztelt Országgyűlés - s a közvéleménynek is , hogy nekem elhatározott szándé kom, hogy a Dunát, a szlovákokkal megegyezve, visszaszerezzük. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Ti adtátok el!) Ennek az a lényege először, hogy igazságos vízmegosztás legyen. Másodszor az a célja, lényege, hogy hajózhatóvá tegyük a Duna szakaszait; s végül a harmadik, hogy a Duna egész magyarországi szakaszán érvényesítsük a környezetvédelem, az ökológia szempontjait. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy a hágai döntőbíróság bármilyen határozatot is hoz, helyettünk, a két ország helyett, nem oldja meg ezeket a feladatokat, gondokat. Meg kell mondanom, hogy elég sok hazugság jelenik meg a bősi ügyben ma is s az egésznek mindvégig a történetében. Hazugság az, hogy jómagam, a miniszterelnök, valamiféle titkos megállapodást kötöttem volna Meiar miniszterel nök úrral. Miként az sem igaz, hogy valamiféle vízlépcső építéséről van szó Esztergomnál. Csak hadd emlékeztessem a tisztelt közvéleményt arra: az elmúlt évek során olyanokat állítottak, hogy az országnak semmilyen kára nem lesz a beruházástól való visszal épés esetén; hogy az osztrák fél nem fog kártérítést igényelni; hogy a C variáns papírtigris és a bősi erőmű nem fog megépülni. Ezt hangoztatták éveken keresztül. Az is a tényekhez tartozik, hogy '93ban megakadályozták a fenékküszöb építését, amely megold otta volna - ha ideiglenesen is - a Szigetköz vízellátását. És több más olyan csúsztatás, hazugság volt - mint mondom , amely végigkísérte ezt az egész ügyet. Hangsúlyozni szeretném a következőt: én, amikor 1995 szeptemberében tájékoztattam az Országgyűlé st, elmondottam, hogy milyen szakértői tárgyalások kezdődnek, mi a célja, hogy ez nem befolyásolja a hágai eljárást; nem beszélve arról, hogy a kormány egyetlen lépést sem tesz a parlament jóváhagyása nélkül. Akkor egyetlen ellenzéki frakció sem tiltakozot t ez ellen a fölvetés ellen - mint ahogy nem tiltakozott azt követően a külügyi bizottságon a magyarszlovák kapcsolatokkal összefüggésben és más alkalmakkor.
