Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2204 delegálás legyen, ez nem olyan szentségtörés, nem olyan sérelme a demokráciának, mint amilyennek első látásra tűnik. No de, rendben van, most már tisztáztuk azt, hogy nem megalapozottak azok a vádak, amelyek szerint a javaslat fenyegetné az önkormányzatiságot, noha itt nagy hanggal mondták el a múlt héten, mert hiszen eddig sem volt valódi önkormányzatiság. Az, hogy választás helyett delegálás lenne, ez sem valami nagy csap ás a demokráciára, mert az eddigi megoldás sem volt igazán demokratikus, hiszen azok a nem túl nagy reprezentativitású szakszervezeti konföderációk jelölhettek és csak ők jelölhettek. Azt kell tehát mondanunk, hogy azok az ellenveté sek, amelyeket ellenzéki képviselőtársaink, illetve a Magyar Demokrata Fórum, a Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt részéről képviselőtársaink elmondtak - mert nem minden ellenzéki frakció képviselt ilyen álláspontot , ezek a vádak szerintem nem megalapozottak. Az azonban megalapozott, az azonban kétségtelen tény, hogy jó megoldást nem tudunk. (19.30) Mai állapotában a kormány által előterjesztett javaslat sem tekinthető jó megoldásnak, mert hiszen mit jelent ez a javaslat, némi leegyszerűsítésse l? Hogy azok az intézmények, amelyek eddig részben jelöltek a választásra, részben delegáltak - tehát a szakszervezeti konföderációk, illetve a munkáltatói érdekképviseletek , ugyanezek delegálják a jövőben is a társadalombiztosítási önkormányzatnak nevez ett testületeket, és továbbra is ezek ellenőriznék a nyugdíjpénztárat, illetve az egészségbiztosítási pénztárat. Kétségtelen tény, a kormány javaslatának nagy erénye, hogy szűkíti ezeknek a testületeknek a hatáskörét, tehát összhangba hozza a hatáskört a f elelősséggel. Ez erény, előrelépés, és ezt támogatni lehet, mert legalább logikussá teszi a rendszert; de nem igazán jó megoldás, és nem eléggé alkalmas arra, hogy eloszlassa azokat a nagyon erős fenntartásokat, gyanakvást, amelyek a társadalomban az önkor mányzatok működésével kapcsolatban kialakultak. Gondoljuk végig, mi lehet a megoldás! Mi lehet logikus, tiszta megoldás? Én azt hiszem, az egyik megoldás az a megoldás, ami a közéletben az utóbbi időben gyakran felmerült: az a megoldás, amit például másfélkét évvel ezelőtt az akkori pénzügyminiszter, Bokros Lajos vetett fel a közéletben, és az a megoldás, amit a maga felszólalásában a Fidesz is megemlített - és a Fidesz kétségkívül következetesen képviseli ezt az álláspontot , nevezetesen a visszaállamosí tást. Szüntessük meg a társadalombiztosítási önkormányzatokat, legyen a nyugdíjpénztár és az egészségügyi pénztár ellenőre, felügyelője a kormány, illetve a parlament. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez egy logikus javaslat, összhangba hoz za a felelősséget a hatáskörökkel. Ez a javaslat számomra és az SZDSZ számára elfogadható lenne, ha lenne esély arra, hogy ez a javaslat ebben az Országgyűlésben egy olyan széles támogatottságot tud kapni, mint amilyen széles támogatottságot az önkormányza tok létrehozása kapott az előző ciklusban. Aki azonban végighallgatta a múlt héten a hozzászólásokat, az tudja, hogy ennek a javaslatnak nincs széles támogatottsága, hiszen ezt a törekvést elutasította a Kisgazdapárt, az MDF és a KDNP; és világos volt az M SZPs hozzászólásokból, hogy ez a megoldás az MSZP számára legalábbis nem rokonszenves, nem támogatná az MSZP. Azt gondolom tehát, olyan megoldást, aminek nincs jelentős támogatottsága az Országgyűlésben, még akkor sem támogathatunk, ha egyébként rokonszen veznénk vele. A másik tiszta, logikus, következetes megoldás valamiféle következetes önkormányzat lenne; az, amit a hozzászólásom bevezető részében vázoltam: tehát egy olyan megoldás, hogy kérem szépen, a biztosítottaké a biztosító, a nyugdíjbiztosító, az egészségbiztosítás, térjünk át egy olyan rendszerre, amikor a kormánynak meg a parlamentnek a dologhoz semmi köze, a költségvetését a biztosító maga hagyja jóvá, maga szabja meg a járulékokat, és maga köteles gondoskodni arról, hogy a bevételei és a kiadás ai összhangban legyenek.
