Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Közbeszerzések Tanácsa 1995. november 1. és 1996. december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló jelentés, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 199... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke:
2178 ered, hogy az ajánlatkérő és ajánlattevő közötti korábbi, hagyományos üzleti kapcsolatok az eljárás leegyszerűsítésének irányába hatnak. (16.50) Tudniuk kell azonban, hogy a tárgyalásos eljárás elterjedésének gazdasági és jogalkotási okai is vannak. A költségvetési szervek, beleértve az önkormányzatokat is, Magyarországon éves gazdálkodást folytatnak. Ez a gazdálkodás a kincstári rendszer bevezetése nyomán még szigorúbbá vált. A közbeszerzési pályázati rendszer a maga időigényével viszont elég nehezen illeszthető ehhez az éves költségvetési rendszerhez. A törvény ugyanis azt írja elő, hogy tendert az írhat ki, akinek ehhez források állnak a rendelkezésére. Minden év elején azon ban gyakran fordul elő, hogy a költségvetési szervezetek még nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Ugyanakkor az előző év végén még meglévő forrásokat az érintettek igyekeznek elkölteni. Másodszor: a közbeszerzési törvénynek szintén lényeges célja volt a z, hogy a közbeszerzéseket a versenyeztetés révén hatékonyabbá, a közpénzek elköltését takarékosabbá tegye. Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de számításaink szerint több mint 200 milliárd forint értékű éves beszerzést érint ez a törvény. Nyilvánvaló, hogy ha a beszerzéseket olcsóbbá, hatékonyabbá lehet tenni, akkor akár néhány százalékos megtakarítás is milliárd forintokat érhet el. Természetesen erről pontos számításokat nem lehet végezni, a tanács tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy néhány száz alékos megtakarítás feltétlenül jelentkezik. A tanács tapasztalatai szerint a törvénynek vannak olyan bürokratikusnak tűnő előírásai is, amelyek az eljárásokat időben elhúzzák, és esetleg túlzott adminisztratív kötöttségeket okoznak. Különféle igazolások b eszerzése tekintetében például a törvény elég nehéz helyzetbe hozza a viszonylag kis gazdasági erejű szállítókat, ugyanis előírja számukra, hogy az összes elkülönített állami alaptól szerezzenek be igazolást arról, hogy nincs köztartozásuk. A törvényi előí rások között volt olyan is, amely alkotmányossági aggályokat is fölvetett. A tisztelt Országgyűlés már módosította azt az előírást, amely szerint akit a versenyhivatal még a törvény hatálybalépése előtt elmarasztalt, nem vehet részt meghatározott ideig köz beszerzési eljárásban. Ezt a visszamenőleges hatályt törölte el az Országgyűlés. Harmadszor: arról a kérdéscsoportról kívánok szólni, amely szintén a közfigyelem fókuszában áll. Ez pedig a közbeszerzési törvénynek az a törekvése, hogy a hazai piac és ipar védelmében bizonyos kedvezményeket nyújtson a hazai szállítóknak. Ez egyébként más országok gyakorlatának is megfelel. E kedvezmények közül a leglényegesebb, hogy 10 százalékos árelőnyt nyújt a hazai szállítóknak. Az Európai Unióval kötött társulási megáll apodásunk ezt átmenetileg lehetővé teszi számunkra, tízéves időtartamra, tehát 2002ig. A törvény az árelőny tekintetében azonban féloldalas. Az ajánlatkérő számára előírja, hogy a hazai szállítót válassza akár 10 százalékkal drágábban is, ugyanakkor ehhez a költségvetési forrásokat nem rendeli hozzá. Nyilvánvaló, hogy költségvetési forrásból gazdálkodó szervezetek meggondolják azt, ha 10 százalékkal többet kell fizetniük valamilyen termékért, szolgáltatásért vagy beruházásért. A tanács úgy gondolja, hogy e zt az ellentmondást fel kell oldani. Negyedszer: szólni kívánok végül a Közbeszerzések Tanácsának tevékenységéről. A törvény értelmében a tanács az Országgyűlés felügyelete alá tartozó szervezet. A szervezet megjeleníti a törvényhozó megfontolt takarékossá gi szempontjait és a korszerű államigazgatási rendszer kialakítására irányuló törekvéseit. A tanács és munkaszervezeteinek ez évi költségvetési támogatása összesen 30 millió forint, a tavalyi - első évi - 60 millió forinttal szemben. Látható, hogy egy kis szervezetről van szó; a 21 tagú Közbeszerzések Tanácsa társadalmi tevékenységet végez. Az apparátus, azaz a tanács titkársága és a döntőbizottság a múlt esztendő végén összesen 16 főt foglalkoztatott. Ehhez tudni kell, hogy az elmúlt évben a döntőbizottság nál a
