Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 14 (259. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2168 formában hiányzik a kormány tevékenységéből egy egységes gazdaságpolitikai elképzelés, amelynek mentén a társadalommal megegyezett formában lehetne tulajdonképpen azt az annyira várt gazdasági növekedést megteremteni. Ugyanis miről van itt szó? Ebben a pillanatban van egy kiherélt, csak részleteiben érvényesülő iparpolitikai koncepció, azt hiszem, felelősséggel állíthatjuk, hogy egy zömében sutbavágott tudománypolitikai koncepció, és egy, csak részeiben, valahol a műhelyek szintjén, a tárgyszavakban megjelölt mezőgazdaságfejlesztési koncepció. Ha ezeket nézzük, akkor ez kevés ahhoz, hogy valóban hiteles növekedést teremthessünk ebben az országban. Én nem megyek bele abba, hogy az 1 százalék vagy a 1,5 szá zalék sok vagy kevés, de minden gazdasági elemző egyetért abban, hogy 2 százalék körüli hibakorláttal tudunk ma számítani, és ezek az értékek igencsak a stagnálást jelzik. Azonban nagyon fontos egy dolgot megjegyezni, mégpedig azt, hogy a gazdaságpolitika csak akkor lesz sikeres, ha lehetőséget és teret ad az inflációellenes tevékenység keretein belül a magyar termékek határozott előretörésének, a hazai foglalkoztatás növekedésének és összességében egy olyan beruházásbarát kormányzati magatartás megteremtés ének, amely eredményeképpen (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) új foglalkoztatás, új munkahelyek teremthetők. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Burány Sándor frakcióvezet őhelyettes úrnak, MSZP. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Varga Mihály hozzászólására kívánok reagálni a Házszabály alapján, már csak azért is, mert én néhány megállapításával - ellentétben Latorcai Já nos képviselőtársammal - nem értek egyet. Először is szeretném kiegészíteni azokat a számokat és tendenciákat, amelyeket a gazdasági növekedéssel összhangban elmondott. Ha már Csehországra és Lengyelországra hivatkozunk, akkor érdemes az elhangzottakat azz al kiegészíteni, hogy Lengyelországban egy olyan sokkterápiát követett ez a gazdasági növekedés, mely a magyarországihoz képest nagyságrendekkel nagyobb mértékben csökkentette a reálkereseteket, és a gazdaság egy ilyen sokkterápiát követően indult meg anna k a növekedésnek, amelyet képviselő úr említett. Ha Csehország esetét említjük, akkor azt is illik hozzátenni, hogy Csehországban a gazdasági növekedést a cseh fizetési mérleg drasztikus romlása kíséri, amely a nemzetközi elemzők szerint előbbutóbb meg fo gja torpantani ezt a növekedést. Ha összehasonlítjuk Magyarországgal, és még hozzátesszük, hogy Magyarországon - ellentétben Csehországgal - a privatizáció valóban tulajdonosváltást eredményezett, akkor azt kell mondanom, hogy a magyar növekedés valóban fe nntarthatónak látszik. Az infláció tekintetében viszont képviselő úr egyszerűen tévedett, amikor arról beszélt, hogy márciusban megtört az eddigi trend, és az infláció újra növekedett. Azt hiszem, vagy a KSH legutolsó adatait vagy az erről tudósító Világga zdaságot nem olvasta, hiszen a várakozásokkal ellentétben kisebb volt a márciusi drágulás; a KSH adatai szerint az árak - hajszálra egyezve a múlt év havi árindexével - 1,9 százalékkal nőttek. (16.10) Tehát az infláció csökkenésének trendje egyáltalán nem tört meg. Az utolsó tizenkét hónapban pedig 18,8 százalékos volt ez az infláció. Mellesleg ez alacsonyabb, mint ahogy a kormány becsülte; 19,3 százalékra várta ezt az ominózus tizenkét havi inflációt, tehát a kormány nem hogy nagyot mondott (Az elnök a cse ngő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , a valóság még ennél is optimistább. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
