Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 8 (258. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZILI SÁNDOR jegyző: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
2098 Ez pontosan szabályozza, hogy mi a teendő. A rendelet (2) bekezdése: "A repülőteret a miniszter a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetér tésben ideiglenes vagy eseti jelleggel a nemzetközi forgalom számára is megnyithatja. A minősítés eseti vagy ideiglenes lehet. Az ilyen repülőtéren határőrizeti, vám- és rendőri utasbiztonsági szolgálatot kell működtetni". Tehát ez is azt bizonyítja, hogy helyes a módosításom, mert repülőtér létesítésére nem kell nemzetközi szerződés. Ugyanehhez kapcsolódik a 19. § (2) bekezdésének módosítása. Itt pedig arról van szó, hogy "a határátkelőhely megszüntetésére, működésének szüneteltetésére, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatására, nemzetközi szerződéssel összhangban, a kormány döntése alapján a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben intézkedik". Itt pedig betettem gondolatjel közé: "kivéve a nemzetközi forgalom számára megnyitott repül őtér", mert ehhez, ahogy az előbb már elmondtam, nem kell nemzetközi szerződés. A 21. § (1) bekezdése, amelyet módosítani javasoltam, azt írja elő, hogy "a határőrség az országot ért fegyveres támadás esetén az ország fegyveres védelmének tervében a számár a előírt feladatok végrehajtásával részt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, lakossága és az anyagi javak katonai erővel történő megvédésében". Igen, csak kimaradt az, ami a honvédelmi törvényben van: meghatározott egységeiv el és a honvédség parancsnokának a hatáskörében vesz részt - tehát nem önállóan. Ugyanis nincs különálló feladata a határőrségnek a fegyveres védelem tervében, nem is lehet, mert szervezeténél fogva nem alkalmas önálló harctevékenység végzésére. Kivettem a katonai erővel történő megvédést, mert nyilván fegyveres támadás esetén nem is lehet más, mint a katonai erővel történő fegyveres védelem. A következő a 21. § (2) bekezdése. Itt a felvezető szövegből kivettem a "válsághelyzet"et és, beleírtam a "konflikt ushelyzet"et, hiszen ez a megfogható; és végeredményben mindazok, amik itt feladatként elő vannak írva a határőrizeti és határforgalmi kirendeltségek részére - rendkívüli, megerősített szolgálat bevezetése, vagy hogy a veszélyeztetett határszakaszra határ erőket és ideiglenes irányító szerveket csoportosít át , ez mind a konfliktushelyzet bekövetkeztekor adott. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azonban kivettem az államhatár rendjének védelmét. És ez, tiszt elt képviselőtársak, nagyobb problémát vet fel, ez már a vitában is elhangzott. Ugyanis itt a b) és c) pont - én a b) pontból két szót kivettem, és a c) pontot teljes egészében kivettem - végeredményben arra hivatkozik, hogy az alkotmány 19/E. §ára épül, és akkor ez konfliktushelyzetben bekövetkezhet. (18.30) Nos hát, ahogy szokták mondani, egy misét megérne annak a taglalása, de ezzel nem akarom húzni az időt, hogy tudniillik miért született ez a 19/E. §, mi történt, lehete ebből egy általános következte tést levonni, illetve megtettee azt a határőrség vagy a kormányzat, amikor ennek az eredeti cselekménye bekövetkezett, meg kellett volna tenni. Ez az egész szakasz ugyanis arra épült, hogy egy bizonyos csoport Magyarország területére fegyveresen bejött. A zt azonban tudni kell - és ez nem határvédelem, ez a határőrizetnek a feladata , hogy akkor, ha néhány fegyveres jogtalanul átlép a határon keresztül, azokkal szemben mindazokat az intézkedéseket, amelyeket egy jogállamnak meg kell tenni, megtegye. Azaz n em másról van szó: vagy elfogja őket és utána bíróság elé állítják mint jogtalan fegyveres határsértőket, vagy pedig, ha nem adják meg magukat, megsemmisítik őket. E két feladata lett volna, vagy valamelyik a határőrségnek. Állítom önöknek, minden jogállam ezt csinálja, és ezt kellett volna csinálni. Amikor megszületett ez a 19/E. §, és tudomásomra jutott, úgy véleményeztem, hogy pánikba esett képviselőknek a szüleménye volt ez. Miért? Meg fogják látni, ez érdekes. Ha a szöveget pontosan felolvasom, hogy mi kor tehetett volna a kormány valamit, vagy egyáltalán mit tehetett volna. Kérem, olvasom a 19/E. § (1) bekezdését, itt ugyan többszörösen összetett mondat van, de a mondat első része az érdekes, mert az adja meg, hogy milyen helyzetnek kellett bekövetkezni , amikor a kormány a mondat második része szerint meghatározott területeken intézkedhet. Ez azt
