Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 8 (258. szám) - A Magyar Köztársaság kormánya és az osztrák szövetségi kormány között a Mörbisch-Siegendorf összekötő út használatáról szóló, Mörbischben, 1995. augusztus 21-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - PAPP PÁL (MSZP):
2091 használatáról szóló, Mörbischben, 1995. augusztus 21én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Soron következik a Magyar Köztársaság kormánya és az osztrák szövetségi kormány között a MörbischSieg endorf összekötő út használatáról szóló, Mörbischben, 1995. augusztus 21én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/3871. számon, a külügyi bizottság ajánlását T/3871/3. számon kapták kézhez képviselőtárs aim. Megkérdezem a külügyi bizottság jelen lévő képviselőit, kívánjáke ajánlásukat szóban kiegészíteni. Papp Pál képviselő úr, kíváne felszólalni? (Papp Pál: Kétperces hozzászólásra jelentkeztem.) Kelemen András úr? A bizottság nevében? (Dr. Kelemen Andr ás: Nem a bizottság nevében.) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Két egymással összefüggő módosító javaslat érkezett, ezért javaslom, hogy a részletes vita egyetlen szakaszból álljon. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte ezzel. Kérem, hogy ké zfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta. Megnyitom tehát a részletes vitát a módosító javaslatok alapján, és megadom a szót Papp Pál képviselő ú rnak, Magyar Szocialista Párt. PAPP PÁL (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kelemen András képviselőtársam módosító javaslatához szeretnék hozzászólni, annál is inkább, mert ugyanilyen tárgyú és tartalmú módosító javaslatot magam is benyújtottam ezel őtt egy évvel, amikor ez a határozati javaslat a parlament elé került. Módosító indítványt is készítettem. Ennek a lényege az volt, hogy a parlament elé kerülő irományokban, ahol külföldi településeknek a nevét említik, abban az esetben, amennyiben a telep ülésnek magyar neve vagy magyar névváltozata is van, ott a magyar névváltozatot is tüntessük fel, ezt tekintsük elsődlegesnek, ebből induljunk ki. Hiszen olyan európai nagyvárosok, Magyarország területén kívül eső városok esetében is, mint például Bécs, Li pcse vagy Párizs, természetes az, hogy az irományokban ezek a nevek szerepelnek, és nem azt írjuk, hogy valaki Wienen és Leipzigen keresztül Parisba utazott el. A másik szempont pedig az volt, hogy gyakorlatilag azok a történelmi magyar elnevezések, amely ek magyar települések hivatalos megjelölésében már nem szerepelnek, ebben a formában is, tehát az Országgyűlés irományaiban is megőriződjenek, s ezen keresztül is fenn tudjanak maradni. Akkor foglalkozott a javaslattal az alkotmányügyi bizottság is, és a k ülügyi bizottság ülésén abban maradtunk: ahhoz, hogy ennek a határozati javaslatnak a ratifikálására, pontosabban a hatályba léptetésére és gyakorlati alkalmazására minél előbb sor kerülhessen, ezért én ezt a határozati javaslatot ott akkor visszavontam, v iszont a kormány részéről határozott elígérkezés történt arra, hogy következetesen méltányolni fogják ezt a kérést. Erre azóta tapasztaltunk pozitív példát is, hiszen egy másik irományban nem Osijek, hanem Eszék neve tüntetődött fel, és sok más papírban is ez tapasztalható. Tulajdonképpen örültem annak, hogy Kelemen András képviselőtársam ezt a javaslatát most ismét megtette, mert vannak dolgok, amelyeket nem lehet elégszer ismételni. Másfelől viszont célszerűnek tartanám, ha a névhasználat következetességé t kérnénk számon, illetve ennek betartását követelnénk meg a kormányon a jövőben is.
