Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 8 (258. szám) - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója:
2005 A kormány bizalommal van a szociális partnerek iránt abban a tekintetben, hogy az érdekegyeztetés kipróbált mechanizmusai segítségével a delegálás kérdésében konszenzusra tudnak jutni. Tisztelt Országgyűlés! A biztosítási önkormányzatokat tekintve a másik, időről időre fellángoló vitakérdés a testületek összetétele, azaz hogy kik, milyen érdekcsoportok kapjanak képviseletet e testületekben. Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés az egé szségbiztosítást illetően, hiszen itt a nyugdíjbiztosításhoz képest az érdekeltek köre jóval tágabb, és a különböző érdekcsoportok közötti egyeztetés fórumainak megteremtése elsőrendű politikai kérdés. Az előzetes egyeztetések folyamatában is többféle java slat hangzott el a delegálók körének a bővítésére. Munkaadói oldalon szóba került a gazdasági kamarák, illetőleg a helyi önkormányzatok bevonása. Több oldalról megfogalmazott markáns igényként kívánták egyesek az állam közvetlen jelenlétét a biztosítási ön kormányzatban. Az ellátásra jogosultak oldalán pedig a nyugdíjas képviseletek számarányának növelése, valamint az egészségbiztosítást illetően a különböző betegjogi szervezetek részvétele szerepelt az igények között. A helyi önkormányzatok részvételét teki ntve látni kell, hogy e szervek az egészségbiztosításban mint intézményfenntartók erőteljesen érdekeltek, és e kétféle minőség egy testületen belül nem összeegyeztethető. A gazdasági kamarák képviselőinek jelenlétével megítélésünk szerint a munkaadói szerv ezetek kettős képviselete alakulna ki. A törvényjavaslat a különböző javaslatokkal szemben megőrzi az 1991ben elfogadott törvénynek azt az alapelvét, hogy a biztosítási önkormányzatok a teherviselők, azaz a járulékfizetők, munkaadók és munkavállalók önkor mányzatai. Ez az elv - a delegáláshoz hasonlóan - ugyancsak általánosnak mondható a nemzetközi gyakorlatban, a biztosítási teherviselők közjogi testületeiben. Ezt a megoldást a kormány abból a felismerésből kiindulva támogatja, hogy a közvetlen érintettek részvétele és felelősségvállalása nemcsak célszerű, hanem kifejezetten elengedhetetlen az optimális és gazdaságos feladatteljesítés érdekében. Ugyanakkor mindkét biztosítási ágban fontosnak tartjuk, hogy legyenek olyan fórumok, ahol a biztosítási önkormány zatok konzultálhatnak, párbeszédet folytathatnak az ellátások igénybe vevőivel, illetőleg az adott biztosítási ágban érdekelt egyéb szereplőkkel. A nyugdíjbiztosítási ágban az 1991ben elfogadott szabályok szerint a nyugdíjasok képviselői közvetlenül is r észt vesznek a biztosítási önkormányzat munkájában. Az egészségbiztosításban viszont, ahol sokféle érdek egyeztetése, összehangolása szükséges - így járulékfizetők, egészségügyi szolgáltatók, ezek működtetői, az egészségügyben dolgozók szakmai és munkaváll alói érdekei, betegek érdekei stb. , hasonló megoldás nem célszerű. Az egészségügyben a különböző érdekcsoportok közötti egyeztetés fóruma inkább egy nagyobb létszámú nemzeti egészségügyi tanács lehet - amelyre itt a parlamentben is született már javaslat , és ebben az egyik részvevő az Egészségbiztosítási Önkormányzat is. A nemzeti egészségügyi tanács összetételét és jogosítványait a készülő egészségügyi törvényben kívánjuk majd szabályozni. A viták során - mint már jeleztük - többször felvetődött az áll am közvetlen részvétele a társadalombiztosítási önkormányzatokban, ami lényegében egy tripartit jellegű testületet eredményezne. Véleményünk szerint nem célszerű ilyen jellegű testület létrehozása a társadalombiztosítás ágainak igazgatására. Kétségtelen, h ogy az állam a központi költségvetésből fizetett járulékokkal az egyik legnagyobb járulékfizető. Ugyanakkor az államháztartási rendszer felelős működtetése és a biztosítottak törvényes jogainak védelme érdekében a kormányzat számára határozott ellenőrzési, felügyeleti jogokat kell adni a biztosítási önkormányzatok és szerveik törvényes és a járulékfizetők érdekeit szolgáló működésének garantálására. A kétféle minőségből az állam, és ezen belül is a kormányzat, felügyeleti szerepét kell határozottabbá tenni. Ezért az állam részvételének azt a formáját javasolja a tervezet, mely ehhez a felügyeleti szerepkörhöz kapcsolódik. Ennek alapján a kormány delegáltjai megjelennének a társadalombiztosítási önkormányzatok felügyelőbizottságaiban.
