Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 7 (257. szám) - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
1966 A javaslat 12. §a közli, hogy az egészségügyi és személyazonosít ó adatoknak az érintett részéről történt szolgáltatása - kivételekkel - önkéntes. A tajszámot tartalmazó hatósági bizonyítvány felmutatása, illetve átadása nélkül viszont gyakorlatilag szóba sem állnak a beteggel. A végiggondolatlanság éppen abból ered, h ogy egy kivételre gondolva a kivételt teszik főszabállyá, amit aztán bonyolultan magyarázni kell. (18.30) A törvényjavaslat kétségtelenül a korábbinál konkrétabb megfogalmazásokat tartalmaz, bár ezek sem kellően megalapozottak. A részletes technikai előírá sok megfogalmazását elsősorban a népjóléti miniszterre bízza; a 6. § így előírja, hogy az adat megsemmisülés elleni védelmére, annak megakadályozására, hogy illetéktelen személy hozzáférjen azokhoz, az intézményekben van lehetőség, az orvosi rendelőkben az onban kevésbé. A dokumentációkat, a számítástechnikai adathordozókat ugyanis ennek megfelelően olyan biztonsági berendezésekkel kellene őrizni, amilyenekkel az orvosi rendelők jelenleg nem rendelkeznek. Ugyanígy nem átgondolt a gyakorlat oldaláról az egész ségügyi dokumentációk 30, illetve zárójelentés esetén 50 évi megőrzésének előírása, mivel senki sem gondolt arra, hogy ezt az irattömeget hol és hogyan lehet megőrizni. Persze figyelembe kell venni, hogy a korszerű számítástechnikai adathordozókon nagy men nyiségű adat tárolható, de jelenlegi ismereteink szerint az archiválásra legmegfelelőbbnek tekinthető CDROMok becsült élettartama is csak 1012 év, arról nem is beszélve, hogy elhalt emberek adatainak ilyen hosszú tárolása majdnem értelmetlen. Feltételez hető, hogy a minisztérium a részletes szabályozás kidolgozásánál ezekre maga is rájött, de előre bekeríti magát az ilyen törvényi rendelkezésekkel. Hasonló a helyzet a gyógyszertárak esetén, ahol három, illetve a kábítószereknél öt évig kell a vényeket meg őrizni. A kábítószerekre és a pszichotrop anyagokra vonatkozó vények megőrzési idejének két és félszeresre való növelése még csak érthető, de a viszonylag kommersz gyógyszerek vényeinek három évig való megőrzése értelmetlen. A problémák harmadik csoportját a javaslatból eredő egészségügyi kérdések jelentik. Ezek között az első az AIDSszel kapcsolatos probléma, amely kapcsán - érzékelhetően - a javaslat kidolgozója is bizonytalan. A törvényjavaslat, hivatkozva az Európai Unió gyakorlatára, törli az AIDSes betegek kötelező adatközlését. Tekintve, hogy az AIDS a korunkban nemi úton terjedő legsúlyosabb ismert fertőző betegség, ez a megoldás csak akkor lenne elfogadható igazságossági szempontból, ha törlésre kerülne az egészségügyi törvény 16. és 32. §a, amit viszont senki sem gondolhat komolyan. Egészségügyi ellátásunk az anyagiakat tekintve sincs azon a színvonalon, hogy megengedhessük magunknak a lényegesen gazdagabb országok gyakorlatát, egy ilyen súlyos betegség ennyire liberális kezelését. A fertőző bete gségekkel kapcsolatos kötelező adatszolgáltatást előíró 1. számú melléklet egyébként is számos furcsaságot tartalmaz: egyrészt kiterjeszti a kötelező adatszolgáltatást olyan fertőző betegségekre, amelyekről részletes információt korábban nem gyűjtöttek, mi nt például a mumpsz vagy a bárányhimlő, illetve a condylomaacuminatum. Ez utóbbiak valóban sok esetben fordulnak elő, de teljesen érthetetlen, miért szükséges itt a személyazonosító adatok közlése. Másrészt a mellékletben felsoroltak sem értelmezhetők mind en esetben - kérdés, hogyan kell különbséget tenni az ételfertőzés és az ételmérgezés között, hogy a kolifertőzés a vizeletben található koli esetében mindig jelentéskötelezette, de az is, hogy a 69. és 70. sorszámon közölt fertőzések miben különbözhetnek a 71. és 72. sorszámúaktól. Kérdés, végiggondoltáke a jogszabálytervezet kidolgozói, hogy az immár törvénybe foglalt jelentési kötelezettség mekkora adminisztratív többletterhet jelent az egészségügy racionalizálása következtében amúgy is leterhelt orvos ok részére. Az elmondottakat összefoglalva: az egészségügyi adatok védelme fontos kérdés, de ezen a törvényjavaslaton még kell módosítani ahhoz, hogy valóban hasznos és elfogadható legyen. A
