Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 7 (257. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
1935 Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csiha Judit tárca nélküli miniszternek. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság elnöke már tett néhány célzást arra, hogy mennyire házszabályszerű Varga képviselőtársam fölszólalása. Azért is meglepő, hogy egy ilyen témában napirend előtt szót kér, mert a Fidesz azért szokott arra vigyázni, hogy a Házszabályt betartsa. Ezúttal azért sem sikerül t ez a dolog, hiszen a jelenlegi tárgysorozat része az a jelentés, ami az Országgyűlés elé került. Ehhez képest elég szerencsétlen megoldás - és a Számvevőszékhez és a jelentéshez sem, és a témához sem méltó , hogy napirend előtt negyed órában itt a számh áborút lefolytassa a hét párt egymás között. Ezért én tisztelettel azt szeretném indítványozni, hogy annak rendje s módja szerint a bizottsági viták után a parlament az ezt megillető helyén, az ezt megillető időt ráfordí tva vitassa meg ezt a jelentést és ezt az előterjesztést, és akkor, azt gondolom, az érvek és az ellenérvek pro és kontra tisztességesen kifejthetők, megvitathatók lesznek. Azért sem mondok ezzel, azt hiszem, túl nagy dolgot, mert Bauer Tamás képviselőtárs am már célzott arra, hogy van azért a felszólalók között olyan, aki a jelentést nem olvasta. De én most hallottam olyat is, aki magukat a szerződéseket sem olvasta, hiszen akkor olyan megállapítások nem hangzottak volna el, amit Raskó képviselőtársam az el őbb megtett. A miniszter elődöm, Suchman Tamás felajánlotta jó néhány alkalommal a frakcióknak, hogy a szerződéseket rendelkezésre bocsátja. Aki erre igényt tart, ezt természetesen megkapta és megkapja. Én nem mondom, szép vastag köteg egy szerződéscsomag, rá kell fordítani bizony az időt az alapos elolvasásra és értékelésre. Összefoglalásképpen tehát azt szeretném kérni a tisztelt Országgyűléstől, hogy annak megfelelő, méltó helyén és idején kerüljön sor erre a vitára. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Pető Iván frakcióvezető úr "Újra a társadalmi békéről" címmel. Megadom a szót dr. Pető Iván frakcióvezetőnek. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt napok eseményei ismét elengedhetetlenné teszik, hogy beszéljünk a társadalmi békéről, és arról, hogy mit tesznek, tehetnek a parlamenti pártok a társadalmi béke fenntartásáért. Egy évtizede küszködik a magyar társadalom a gazdasági átalakulással, korábbi piacainak elvesztésével, a versenyképtelen ipar leépülésével, a mezőgazdaság válságával, munkahelyek százezreinek megszűnésével, a kétszámjegyű inflációval és bizony milliók elszegényedésével. A mindenkori kormány és a mind enkori parlament a rendszerváltás óta a kiutat keresi ebből a válságból, ebből a helyzetből. Más és más módon, egyes helyeken bátrabban, máshol óvatosabban, így van ez minden országban térségünkben. Bármelyik volt szocialista országra tekintünk, mindenhol azt látjuk, a gondokat csak konfliktusokon keresztül tudják a kormányok megoldani, de még a megoldást halogatni is csak így tudják. Teljesen természetes, hogy egy szabad országban a különböző társadalmi csoportok: a vasutasok, a diákok, a gazdák, a pedagóg usok vagy a húsosok a maguk érdekeit nézve tiltakoznak, s ehhez a szokásos eszközöket, akár tüntetést, sztrájkot is igénybe vesznek. A kormány és a parlament dolga az, hogy ilyen helyzetben tárgyaljon az érintettekkel, megpróbáljon olyan kompromisszumot ta lálni, amely számukra is elfogadható, ugyanakkor nem veszélyezteti a közteherviselést, az ország hosszabb távú érdekeit is szem előtt tartó kormányzati politika megvalósítását. Ez a kormány minden eddigi tiltakozó megmozdulás esetén is ezt tette, akár az e gyetemi hallgatókkal, akár a vasutasokkal, pedagógusokkal vagy - mint a közelmúltban - a
