Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - FRITZ PÉTER (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
1899 reklámozása kívánatos. Anélkül, hogy bármelyik terméket megneveznénk, egy csokoládé nem ártalmas az egészségre, de nem biztos, hogy örülnék, ha a gyermekem az osztályf őnöki órán az osztályfőnök kezéből ilyet kapna, és ezt osztogatnák neki. Egy dezodor nem ártalmas az egészségre, de nem biztos, hogy jó, ha az osztályfőnöki órán az egészséges életmódra való nevelés keretében egy bizonyos gyár egy bizonyos termékét osztoga tja a fiúknak, a lányoknak pedig az egyébként megírt osztályfőnöki óra keretében ugyanezen gyár egészségügyi betétjeit osztogatja - mindezt az egészséges életmódra való nevelés dicséretében. Örülök annak, ha ez a gyár támogatni kívánja ezt a nevelést. Támo gassa alapítványon keresztül, de ne közvetlenül a márkanév feltüntetésével. A szülő vagy a pedagógus? Ez a kérdés előttünk. Bizonyos értelemben a szülőnek kötelessége iskolába járatni a gyermekét. Ebben a helyzetben kiszolgáltatottabb, alávetettebb a pedag ógusnak, és bizony az ő jogait kell biztosítanunk a törvényben, hogy ő ne kerülhessen kiszolgáltatott helyzetbe azáltal, hogy egy törvényben előírt kötelezettségének eleget tesz: iskolába viszi a gyerekét. Ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy olyan reklámokat kell néznie, amelyeket esetleg nem kíván a gyermekének adni. A mai helyzetben - szeretném felhívni a figyelmet - minden tiszteletem a pedagógusoké, de fel tudom sorolni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) azt a közel húsz terméket , amit a mai közoktatási intézményekben gátlástalanul reklámoznak a pedagógusok közreműködésével. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Fritz Péter képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FRITZ PÉTER (MS ZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Bár Pokorni képviselőtársam hozzászólása - nagy meglepetésemre - klasszikusan konzervatív gondolatokat tartalmazott, ennek ellenére az alapgondolattal, a gondolatmenettel nagy mértékben egyetértek. Arra a veszélyre, ami re Szabó Lajos Mátyás képviselőtársunk felhívta a figyelmet, én is két példával szeretnék rámutatni. Az egyik: amennyiben az általános iskolákban és az annál alacsonyabb oktatási rendszerekben egy cég a márkajelzést nem használhatja, akkor, azt hiszem, egy értelműen kell rögzítenünk, hogy akkor nem oda nem fog terméket szállítani, nem fog jótékonykodni. Ma Magyarországon ez a szokás. Tehát ha egy ilyenfajta tilalmat bevezetünk, akkor számolnunk kell azzal, hogy az általános iskolák és az óvodák el fognak esn i bizonyos jótékonyságtól. Ez az egyik. A második: Szabó Lajos Mátyás képviselőtársam izoláltságról beszélt. Én továbbmegyek: inkubátornak nevezném az ilyenfajta nevelési rendszert, amit azért se tartanék jónak, mert körülöttünk van egy piacgazdaság, verse nnyel; ha az iskolában teljesen távoltartjuk a gyerekeket ettől, nem is tanítjuk nekik, és ennek a szemléletét sem látják az iskolában, akkor azt kell mondanom, teljesen felvértezetlenül fognak kikerülni az iskolából, és sokkal nagyobb veszély leskelődik r ájuk. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Ezen cégek szégyene az, ha csak rövidlátó napi megtérülésben kívánnak jóté konykodni a közoktatási intézményekben akkor, ha már másnap ezek a gyerekek a boltokban ezeket a termékeket kívánják a szüleiktől, és nem pedig egy hosszú távú üzletpolitikát folytatnak, ahol a céghez és a termékhez kötődik a jótékonykodás. Ezek üveggyöngy ök. Ilyen értelemben valóban üveggyöngyök, és nem jótékonykodás. Ami ma adott esetben jótékonykodásnak tűnik az iskola szemszögéből - mert kioszthat 60 darab csokoládét vagy 80 darab bármi mást, szórakoztató terméket , ez a szülők tekintetében beetetés. E z a