Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - Balsay István (Fidesz) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "Ki fizeti a révészt?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
186 Tisztelt Országgyűlés! Izsó Mihály képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek és a pénzügyminiszternek: "Ki fizet kinek?" címmel. A kérdésre Akar László államtitkár úr fog válaszolni. IZSÓ MIHÁLY (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársak! Az utóbbi időben több vállalkozótól hallani azt, hogy a költségvetésből működő, gazdálk odó szervek időben nem tudják vagy nem akarják rendezni a szállított áruk, az elvégzett munkák ellenértékét, holott azok teljesítése dokumentálva is van. Egyes esetekben ennek nagysága 56 millió forintot is elérhet. A teljesítőnek három lehetősége van. Le mond az igényéről, ölbe tett kézzel várja pénzét vagy peresít. Minden esetben a vállalkozó van rendkívül hátrányos helyzetben, fenyegeti a csőd is. Sőt az adó- és adójellegű kötelezettségeinek sem tud eleget tenni. Késedelem esetén büntetőkamatot is kötele s fizetni a több, 2300 ezer forintos adóhátralék címén. S hiába tartozik neki a költségvetési szervekhez besorolható megrendelő - tehát az állam - 10szer, 20szor annyival, még akkor is köteles ezt megfizetni. Kérdezem: milyen lehetőségek vannak az állam i tartozások rendezése területén? Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Akar László államtitkár úr válaszol. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön kérdésében tulajdonképpen benne van egy nagyon határozott vélemény is, amellyel teljes mértékben egyetértek, nevezetesen, hogy általában mindenki addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér. Ennek különösen így kellen e lennie az állami költségvetés szereplőinél, hiszen itt az adófizetők pénzének elköltéséről van szó, s ráadásul a parlament határozza meg, hogy ki mennyit költhet. Tehát végeredményben teljességgel elfogadhatatlan, ha valahol valakik úgy gondolják, hogy e zen fölülemelkednek és többet költenek, mint amennyit nekik lehetővé tettek. Sajnos azonban tudjuk, hogy a való életben vannak döccenők ezzel kapcsolatosan. Egyrészt teljesen világosan, a különböző törvényekben előírtuk idáig is - és ezeket az előírásokat javítjuk , hogy valóban, a gazdálkodás minden folyamatában addig nyújtózzanak a döntéshozók, ameddig a takarójuk ér. Ez elő van írva például a közbeszerzés meghirdetésénél vagy egyáltalán bármiféle kötelezettségvállalásnál törvényi szinten. Nyilván ezekne k a betartását az ellenőrzésre feljogosított szervezeteknek ellenőrizniük kell. Nyilván a felügyeleti szerveknek is ellenőrizniük kell. Tehát itt ötletet tudok adni, hogy mondjuk, a felügyeleti szervhez lehet fordulni, ha valahol azt tapasztalják, hogy egy költségvetési szerv nem fizet. Valamint tovább szigorítottuk a törvényi kereteket. Ez év január 1jétől az Áht. módosítása következtében kincstári biztost, illetve önkormányzati biztost lehet, illetve kell kirendelni azokhoz a szervezetekhez, ahol súlyos gazdálkodási problémák vannak. Összességében úgy látom, hogy az ellenőrző szervezetek erősebb munkájával, a törvényi előírások további szigorításával a helyzet remélhetőleg javítható, de nyilván ehhez az is kell, hogy az adott szállítók is kellő eréllyel k épviseljék érdekeiket. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) Balsay István (Fidesz) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "Ki fizeti a révészt?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
