Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - Kósa Lajos (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Így járnak pórul a kormány által felelősségre vont bankárok, avagy Kunos Péter 44 milliós kielégítése" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1804 fölm ondanak, akkor bizony ez a bizonyos összeg jár. Megpróbáltuk azt elérni, hogy eme munkaszerződés alapján ne kelljen neki ennyit fizetni, mivel elvesztette a jó hírnevét, hiszen büntetőeljárás van folyamatban vele szemben. Mi történt? Az történt, hogy a bír óság úgy döntött, hogy jogilag nem áll meg ez az akció, mert hiszen amikor nyilvánosságra került az a dolog, hogy ő kvázi jó üzleti hírnevét elvesztette, az '94. november 15én volt, amikor őrizetbe vették. Akkor három napon belül kellett volna valamit mon dania annak az igazgatóságnak, aminek abban az időben ő volt a tagja és Kovács Mihály volt az elnöke, aki ellen szintén eljárás indult. Tőlük ezek szerint nem lehetett elvárni, hogy ezt a lépést megtegyék. Az az objektív határidő, ami esetleg jogilag adott volna még lehetőséget, az is fél év volt, hogy ezt az indokot használják. Amire az állam ott tulajdonosi pozícióba került '95 május végén, addigra ez a hat hónap is eltelt. Tehát magyarul, a bíróság ítélete azt mondja, hogy nem az állam mulasztott, nem a kormány képviselői mulasztottak a tulajdonosi jog gyakorlása során, hanem az előző magántulajdonos úgy járt el, amíg még ő ott volt birtokon belül, hogy ezt a bizonyos felmentést nem hajtotta végre. Sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy itt megáll a tud ományunk, a független bíróság így döntött, és ebben az ügyben nem tudunk mit tenni. Ettől még a büntetőügy folytatódik ellene, és ettől még nyilván annak mindenféle következményei lesznek. Köszönöm szépen. (Dr. Sepsey Tamás: Nem kellett volna felmondani!) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Államtitkár úr, önnek igaza van, megállt a tudományuk, ez jól látszik ebben az ügyben. Ugyanis nem a jogállamot kell bírálni - és főleg nem a bíróságokat. Ez a jogi helyzet előrelátható volt. Ha ismerik a jogszabályokat, de ha véletlenül megkérdezik kiváló szakértő gárdájuktól vagy adott esetben az illetékes miniszter úrtól, talán össze tudták volna hozni azt, hogy ne teremtsenek olyan helyzete t, hogy valaki bűnvádi eljárás alá vonódik, elveszti a jó hírnevét, és ezt azzal fejeli meg a kormány, illetőleg a kormány egyes lépéseiből következő folyamat, hogy 44 milliós végkielégítést kap. Önök szerint ez rendben van? Mit gondol erről az az állampol gár, aki azt mondja, hogy azért voltak komoly kifogások a bankrendszerrel kapcsolatban, azt konkrét bankárok követték el, ezek szerint a legrosszabb, ami érheti az embert ilyen pozícióban, az, hogy 44 milliós végkielégítést kap. (Derültség.) Gondolják át, hogy ennek mi a következménye! Egyébként pedig konkrét emberek hozták ezeket a konkrét rossz döntéseket, javaslom, dobják össze ezt a 44 milliót, és fizessék ki, vagy ajánlják fel a Mezőbanknak, mert hogy ez a 44 millió kifizetésre kerül, az világos, csak az a kérdés, hogy a közös kasszából vagy véletlenül a rossz döntést hozók összedobják a végén a pénzt. Én javaslom, válasszák ezt a megoldást. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Viszontválasz illeti meg az államtitkár urat. A KAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nem fizetett, a kormány nem kívánt fizetni, a kormányt most a bírósági ítélet kötelezi áttételesen - mint a bank tulajdonosi jogainak gyakorlóját , hogy fizes sen. Egyébként itt, ebben a Házban Sepsey képviselő úr és emlékeim szerint mások is fölszólítottak minket a korábbiakban, hogy nehogy már fizessünk, mert akkor ők is úgy látták, hogy fölháborító lenne, ha ezt megtennénk. Nekünk is az volt a véleményünk. Ho zzá kell tenni, hogy az ügy jogi értelmezése visszatekintve abszolút nem egyértelmű, most nyilván tiszteletben kell tartanunk a bíróság ítéletét vagy legalábbis végre kell hajtani, még a
