Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DÖGEI IMRE (FKGP):
1735 Feltétlenül csak elismerést érdemel, ismétlem, hogy a parlament elé hozták ezt az ügyet, de nem lenne szerencsés, ha a második szakasz szakmai hiányosságai miatt ezt esetle g az Országgyűlés leszavazná. Várjuk be, amíg valamilyen jobb megoldást találunk. Az a garancia, amiről a határidőhosszabbítás keretében beszéltem, nincs veszélyben sem a kormány részéről, sem a költségvetési vitában az Országgyűlés részéről senki nem von ta kétségbe, hogy az önkormányzatok később is kaphassanak ilyen juttatásokat. De ez természetesen kevés garancia, kell majd a törvényi garancia ehhez a továbbiakban. Mégis úgy gondolom, most nem lenne szabad akár az általános vitát lezárni, a részletes vit ára bocsátás nem lenne szerencsés, hiszen valószínűleg az egész törvényjavaslat szándékának nem megfelelő eredménnyel zárulna most a szavazás az Országgyűlésben. Ezért azt javasolom, hogy várjuk be a három parlamenti bizottság együttes tevékenységé nek a végeredményét, és ha az talál valamiféle megoldást a második szakaszban felvetett problémákra is, akkor annak megfelelően később módosítsuk ezt a javaslatot. Most elég nehéz lenne ilyen módosító indítványt kitalálni. Úgy gondolom ezért, azzal, hogy e zt a kérdést mindenképpen meg kell oldanunk, előbbre kell lépnünk ebben a kérdésben, az Országgyűlés nagyon fontos feladatot lát el, akkor is, ha az 1250, még fennálló kényszerbérlet viszonylag kis szám. De azoknak az embereknek, akiket ez érint, bizony na gyon fontos. S ezt a kérdést remélhetőleg ennek a törvénynek a keretein belül meg fogjuk tudni oldani. Köszönöm. (Gyér taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy több képviselőtársunk nem jelezte hozzászólási szándékát, az általán os vitát elnapolom, folytatására későbbi ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dögei Imre képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt . Megadom a szót. DÖGEI IMRE (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Rádióhallgatók! Tisztelt Képviselőtársaim! Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről szeretnék szólni e kései órákban, amikor is JászNagykunSzolnok megyében, Törökszentmiklóson egy iskola van elne vezve róla, s a közelmúltban egy domborművet avattunk fel. A törökszentmiklósi református általános iskola és kollégium tisztelettel és szeretettel vette fel Bethlen Gábor nevét 1996ban. 1997. március 15én felavattuk az iskola homlokzatán elhelyezett, Be thlen Gábort ábrázoló domborművet, melyet Győrffy Sándor karcagi szobrászművész, Munkácsydíjas alkotott, amelyet az iskolafenntartó egyház, a törökszentmiklósi egyházközség megkoszorúzott. De ki volt Bethlen Gábor? Mit tud róla Magyarországon egy kisdiák? Munkássága elévült? Amit ő tett, azt elmosta az idő? Bethlen Gábor Báthory Gábor tanácsosa és hadvezére volt, kinek halála után a török támogatásával fejedelemmé választották. A harmincéves háború során több ízben vezetett hadat II. Ferdinánd császár és k irály ellen. 1620. augusztus 25én a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta. 1621ben II. Ferdinánddal Nikolsburgban békét kötött, s a királyi címről lemondott. A török elleni hadjárata megindításában meggátolta a halál. Nagy tehetségű, s zéles látókörű, bölcs uralkodó volt. Diplomáciája egész Európára kiterjedt. Édes hazája, Erdély felemelésére, a tudományok, a műveltség, az iskolázás fejlesztésére nagy gondot fordított. Nem véletlen, hogy nevét viseli a Bethlenkollégium, a nagyenyedi ref ormátus főiskola. Református kollégiumaink többsége egyegy alapítványtevő vagy tudós professzor nevéhez fűződik, akik anyagi támogatásukkal, illetve szellemi irányításukkal tették lehetővé a felsőbb
