Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes álta... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
1702 miniszter úr egy évről beszélt, Gellért Kis Gábor másfél évről; ha így haladunk tovább, akkor az a közel két év reálisnak tekinthető. Azért ez a két év elég jelentős csú szást jelent; és az a másfél év is valószínűleg így igaz, de azért a másfél év is elég jelentős csúszás. A kormánypártok becsületére legyen mondva, hogy ezt el is ismerték. A hivatkozási alap viszont, amellyel a kormány mulasztásos törvénysértését magyaráz ni próbálják, elfogadhatatlan. Ugyanis arra hivatkoznak, hogy 1995 végén nem volt arra lehetőség, hogy átfogó képet adjanak a nemzetiségi önkormányzatok működéséről. Tudomásom szerint itt nem a nemzetiségi önkormányzatok működéséről kellett volna átfogó ké pet adni, hanem a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről. És erre a kormányzatnak meg lett volna a lehetősége, úgy, hogy ezt akkor terjessze be, amikor azt számára a törvény előírja. Ez a kicsit fából vaskarika és az önmagam b izonyítványának a magyarázata nem volt egészen szerencsés. Nézzük meg ezek után, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működéséről átfogó képet ade ez az anyag! Mert ha már ez a legfontosabb indok, amely miatt másfél évet csúszunk, ugyancsak szegényesre szabt a ennek a keretét a kormányzati jelentés, mert most sem nyújt nemcsak hogy átfogó képet, hanem igazából nem látjuk pontosan; és azért nehéz ezt bírálnunk, mert a Kereszténydemokrata Néppárt egyetért a nemzetiségi önkormányzatok működésével, a nemzetiségi ö nkormányzatok létével, és azzal is, hogy ezekre az önkormányzatokra mind helyi szinten, mind országos szinten szükség van. (18.40) Tehát mindezekből megállapíthatjuk, hogy itt van egyik oldalon egy nem túl szerencsé s sikerpropaganda, amely egy olyan kérdésben próbál sikerpropagandát megfogalmazni, amiben a parlamenti pártok körében konszenzus van, ezért nehéz bírálatot megfogalmazni. A másik oldalon pedig vannak hajánál fogva előrángatott érvek, amelyek nem túl szere ncsések, és magyarázni hivatottak a kormányzati tevékenység hiányait. Természetesen a szándékot nem kérdőjelezzük meg, de a szándék kevés. Hiányzik az anyagból az, hogy a kormány a saját maga által megfogalmazott és kitűzött feladatokat hogyan, milyen módo n valósította meg, mit tett a nemzetiségek helyzetének javítása és feladatai megvalósítása érdekében. Talán néhány fontos dolgot még meg kell hogy említsek. Az egyik nagyon fontos dolog az oktatás kérdésköre. Az oktatás kérdéskörét, amelyet nemcsak a KDNP, hanem eddig minden felszólaló kiemelten fontosnak tekintett, hiszen az oktatás kérdésköre egy alapvető feladat annak érdekében, hogy a nemzetiségi, etnikai kisebbségek helyzetét javítani lehessen. Itt egy nagyon fontos dolog a kisebbségi normatíva behozat ala a közoktatási törvénymódosításba. Viszont azt is el kell mondanunk, hogy ennek a kisebbségi normatívának, bármennyire emelkedett is, az önkormányzatok lehetetlenné tétele miatt a megvalósulása nem olyan mértékű, amilyen szükséges lenne. Talán javasolná m tisztelt kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy próbálják felvenni a kapcsolatot azokkal az önkormányzatokkal, amelyek ilyen feladatokat ellátnak, és mindjárt érzékelni fogják, hogy a kormányzat tevékenysége miatt ellehetetlenülő önkormányzatok milyen ne hezen és milyen áldozatok árán képesek arra, hogy a megemelt nemzetiségi normatíva által megfogalmazandó feladatokat (Sic!) képesek legyenek elvégezni. A másik nagyon fontos dolog a nemzetiségi törvény módosítása. A Kereszténydemokrata Néppártnak komoly fé lelmei vannak minden olyan törvénymódosítással kapcsolatban, amelyben a jelenlegi szociálliberális kormány az előző kormány által meghozott törvényeket módosította, mert az a tapasztalatunk, hogy még véletlenül sem sikerül ezeken a törvényeken javítani, ha nem általában mindig nagyon szerencsétlenül nyúl a kormányzat ezekhez a módosításokhoz. Ezek a szerencsétlen hozzányúlások a törvény elrontását eredményezik. A következő nagyon fontos dolog a nemzetiségek helyzetének a felsorolása. Itt, azt hiszem, el kell mondanunk, hogy az anyagban többékevésbé általánosságok és tények keverednek egymással ilyenolyan megfogalmazásban. Különösen rosszul tudja megfogalmazni a cigány kisebbség
