Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes álta... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
1699 A puszta határidőmulasztásnál is nagyobb kár azonban álláspontom szerint, hogy ezzel elveszett a lehetősége annak, hogy a jelenlegi kormány még saját magának szabjon a következő jelentésben számon kérhető feladatokat, ráadásul 1995 őszén vagy telén már be lehetett volna számolni a kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatairól és a kisebbségi önkormányzatok működésének beindulásáról. Mentségül szóljon azonban, tisztelt Ház , hogy a késedelem hátterében nem az húzódik, hogy a kormány félvállról venné a kisebbségek ügyét, nem az húzódik, hogy a kormány hallgatással igyekezne palástolni a kisebbségi törvény végrehajtásának "elszabotálását". Akik ezzel a területtel nap mint nap foglalkoznak, nagyon jól tudják, hogy milyen jelentős erőfeszítéseket tesz a kormányzat ezen a területen; szinte egymást érik azok az intézkedések, tisztelt képviselőtársaim, amelyek a kisebbségek helyzetének javítására hivatottak: a kisebbségi önkormányza ti választások sikeres lebonyolítása például, vagy a kisebbségi országos önkormányzatok székházhoz és vagyonhoz juttatása, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány vagy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány létrehozása, a kisebbségi jogok orsz ággyűlési biztosának megválasztása, a kisebbségi oktatásfejlesztési program kidolgozása, a kisebbségi oktatás kiegészítő normatívájának növelése, a kisebbségi oktatás sajátosságainak érvényesülését biztosító garanciák erősítése az új közoktatási törvényben , a cigányok helyzetéről szóló vitanap az Országgyűlésben, vagy a rasszista indíttatású bűncselekmények elkövetőivel szembeni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő Btk.módosítás - és még hosszan folytathatnám a sort - mindmind ennek a bizonyítékai. Jellemz ő, hogy bár a jelentés alig néhány hónapja készült el, máris aktualizálásra szorul, hiszen éppen a nemrégiben készült el a művelődési tárca égisze alatt a nemzeti alaptanterv kisebbségi oktatási irányelve. Van tehát bőven felmutatható eredmény, tisztelt Há z, még akkor is, ha tudjuk: még ennél is többre van szükség ahhoz, hogy a múltban gyökerező kisebbségsorvasztó folyamatok végképp megszűnjenek. Rendkívül fontosnak tartom a kisebbségi önkormányzati rendszer megszületését - természetesen nem azért, mert 199 0ben a szabaddemokraták indítványozták, hogy ez bekerüljön az alkotmányba, hanem azért, mert a kisebbségek joga az önkormányzathoz azt jelenti: áttört hazánkban a kisebbségvédelem hagyományos, pusztán az emberi jogok szavatolásán és a jogegyenlőség biztos ításán nyugvó szemlélete. Az önkormányzatiság megjelenése utat nyitott a kisebbségeket mint népcsoportokat megillető kulturális autonómia kiépítésének, ezenkívül az önkormányzatiság valódi partneri szerepet biztosít a kisebbségeknek, hiszen az önkormányzat aikat megillető jogosítványegyüttes révén meghatározó szerepet játszanak a kisebbségeket érintő döntések meghozatalának folyamatában. És, tisztelt Ház, ahogy erre Gellért Kis Gábor elnök úr is célzott, ezek az önkormányzatok - közel 800 van belőlük - működ nek, életképességüket jól bizonyítja, hogy sokszor sanyarú anyagi körülmények között teszik ezt. Teljesen egyetértünk azzal, hogy a beszámoló kiemelt feladatként jelöli meg ezen önkormányzati rendszer jogszabályi és anyagi feltételeinek továbbfejlesztését. Teljesen egyetértek azzal is, hogy mindeközben el kell kerülni a párhuzamos adminisztráció kiépítését, hiszen a kisebbségi önkormányzatoknak kifejezetten a kisebbségspecifikus feladatokra kell koncentrálniuk. Tisztelt Ház! Az önkormányzatok fontosságának ecsetelése közben sem feledkezhetünk meg arról, hogy a nemzeti identitás megőrzésének, így a nemzetiségi identitás megőrzésének is legfőbb záloga éppen a jól működő kisebbségi oktatás, ez biztosítja a nyelv, a kultúra, a hagyományok átörökítését és tartja életben a kisebbségi öntudatot. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége a kisebbségi feladatok között a nemzetiségi oktatást teszi az első helyre, szívesen vettük volna, ha a kisebbségi oktatás helyzetének javítása a beszámolónak a kormányzati munka súlypontj ait ismertető része élére kerül. Ugyanakkor egyetértünk az oktatás területén megfogalmazott célkitűzésekkel, nevezetesen azzal - ahogy az anyag írja , hogy az anyanyelviség erősítése érdekében a kisebbségi oktatás tartalmi és szerkezeti megújítását fel ke ll gyorsítani, és azzal is egyetértünk, hogy a
