Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - Olekszandr Moroz, az ukrán legfelsőbb tanács elnöke és kísérete köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
1677 gyakorlatához közelít. Ennek a gyakorlatnak a csatlakozáskor viszonylag könnyebb adaptálására teremt lehetőséget. Már az 1997es támogatási és piacszabályozási rendszerbe n éppen ezért olyan eszközök alkalmazását irányozta elő a minisztérium, amelyek nemcsak az Európai Unió gyakorlatában meghatározók, hanem ugyanakkor a WTOmegállapodásban foglalt követelményeknek is eleget tesznek. Ilyenek például a közösségi marketingre, a terméktanácsi informatikára, az exporthitel kamattámogatására forrást juttató támogatási formák. A mezőgazdasági exporttámogatás gyakorlatának módosulását jelentősen befolyásolja a WTOban tett hibás magyar vállalásról szóló egyeztető tárgyalások végered ménye. Ez éppúgy hatással lehet az EUcsatlakozásig előttünk álló idő hazai támogatási gyakorlatára, mint magukra a csatlakozási tárgyalásokra. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A kormány mindent megtett és megtesz azért, hogy a vállalás miatt a magyar mezőgazdaság a csatlakozáskor ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Csa pody Miklós frakcióvezetőhelyettes úr, MDF. Megadom a szót. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Halk és csendesebb vizekre, a média vizeire szeretnék evezni a napirend előtti felszólalásomban, ugyanis egyesztendős a médiatö rvény, egyéves ez a törvény, és sokéves a válság a média lápvilágában - még akkor is, ha ittott érezhetően talán csökkenően is. A törvénnyel szabályozott átalakulás első esztendejéről elkészítette beszámolóját az Országos Rádió és Televízió Testület, a Ma gyar Televízió és a Hungária Televízió Közalapítvány is. Itt az ideje tehát, hogy az értékelést a tapasztalatainkkal összevessük. Mit ír elő a médiatörvény? A szabad, független rádiózás és televíziózás megteremtését, a véleménynyilvánítás szabadságának elő segítését. Előírja a tájékoztatás függetlenségének, kiegyensúlyozottságának és tárgyilagosságának, a tájékozódás szabadságának biztosítását, és előírja a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatását, a tájékoztatási monopóliumok lebontását é s kialakulásuk megakadályozását. Tisztelt Országgyűlés! Végigtekintve a pontokon, ki kell mondanunk, hogy igen kevés történt meg ebből. Legyünk azonban igazságosak, mert megkezdődött végre az intézmények rég várt átalakulása. Az ORTT - az Országos Rádió és Televízió Testület - elszántan dolgozik annak tudatában, hogy a médiatörvény megbuktatása a demokrácia megbuktatása lenne, a médiatörvény kimondatlan oldalazó felfüggesztése, hallgatólagos megegyezés szerinti késleltetése, a demokrácia kimondatlan felfügg esztése volna. Mivel azonban vannak ilyen jelek, az MDF úgy látja, hogy a médiaválság harmadik és kritikus szakaszába lépett. Amíg az első szakasz körülbelül '92ig a média szerepértelmezése körüli vitákat jelentette, addig a második a médiaértelmiség köre in belüli, mára kiújult szakmai, egzisztenciális harcait hozta. Ma pedig azt látjuk, hogy lelassult a végrehajtás és a privatizáció, nő a zűrzavar és az egyensúlytalanság, fokozódik a tájékoztatás leplezhetetlen igazodási kényszere, és gyakori a közszolgál atiság megsértése. Pedig az igazodási kényszerek a média érintett embereinek erkölcsi, szakmai hitelét rongálják, folyamatosan kínos helyzetben tartva őket; a közszolgálatiság mindennapos megsértése pedig épp azon úgymond rendetlenség legfőbb eredménye, kö vetkezménye, melyről megértően szólni nem egyéb kormányzati képmutatásnál, hiszen az már rég nem kérdés, hogy ki kihez áll közel. Az ORTT összefoglalója pedig nemcsak a helyzetet általában, de a kormányzat mulasztásait is rögzíti a műsorszórási díjaktól a késedelmekig. Ehhez hozzá kell tennünk a parlamenti többség
