Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 18 (254. szám) - A polgári szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
1646 bevezetésre került, akkor a m ásfélszeres szorzó azért került meghatározásra, mert becsülni sem lehetett a polgári szolgálatot kérvényezők és igénybevevők számát. Az elmúlt évek tapasztalatai és adatai azonban egyértelműen bebizonyították, hogy a polgári szolgálatot kérvényezők száma a lig haladja meg a sor- és tartalékos hadköteles katonai szolgálatra behívottak 35 százalékát, míg ez a fejlett nyugati államokban 1015 százalékra tehető. A hagyományos magyar felfogás és a történelmi tradíciók miatt egyébként sem kell tartani a polgári s zolgálatra jelentkezők számának ugrásszerű növekedésétől. Azt gondolom, hogy a polgári szolgálat időtartamának a sorkatonai szolgálathoz viszonyított másfélszeresében való meghatározást nemzetközi dokumentumokkal egyaránt lehet alátámasztani és cáfolni is. A nemzetközi trend azonban a két szolgálati forma időtartamának közeledését mutatja. A nemzetközi gyakorlatban mindenféle szabályozásra akad példa, tehát egyáltalán nem megy ritkaságszámba az egyharmaddal hosszabb vagy azonos idejű polgári szolgálat a sor katonai szolgálattal. Magyarországon a másfélszeres szorzó használatának eredeti, preventív indokait részben a rendszerváltás, részben a tapasztalatok cáfolták, így egyharmaddal hosszabb polgári szolgálat elfogadása volna kívánatos. Az alkotmányos demokrác iákban emberi jog a katonai szolgálat megtagadása, és az alkotmányos demokráciák többségében létező polgári szolgálat nem kibúvó a katonai szolgálat teljesítése alól; mindenkinek a saját lelkiismeretén alapuló, választást biztosító, alapvető emberi joga. A polgári szolgálatot vállaló az országot és a hazát szolgálja egyben. Mindenképpen igaz viszont, hogy a polgári szolgálat léte a hadseregen belül uralkodó állapotokra, az emberi jogok fokozott érvényesítésére pozitív hatással van, az ország számára pedig m indenképpen hasznos, ugyanis a munkaügyi központok egybehangzó véleménye szerint a polgári szolgálatosok keresettek a nonprofit munkaerő piacán. Míg 1990ben 180, addig 1996ban 1302 foglalkoztató regisztráltatta magát, és igényelte a polgári szolgálatot. 1996 őszén 1302 foglalkoztatót tartott nyilván az Országos Munkaügyi Központ. A polgári szolgálatosok általában szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, természet- és környezetvédelmi, valamint oktatási, kulturális területen, kisebb részben egy házi, alapítványi és civil szervezeteknél dolgoznak. Az Országgyűlés, a pártok, a képviselők részéről egyaránt támogatott nonprofit és civil szféra épít a polgári szolgálatot vállalókra. A polgári szolgálatot teljesítők mintegy 10 százalékáról mondható el, hogy munkavégzésükkel és magatartásukkal a foglalkoztatóknak van problémájuk. (19.30) Ez az arány azonban semmivel sem magasabb, mint a katonai szolgálatot választók aránya; továbbá a törvénytervezet által lehetővé tett fegyelmi büntetések kilátásba helye zése, a foglalkoztatási körök és az eljárási rendszer törvénytervezetben szereplő pontosabb meghatározása, valamint a munkaügyi központok következetesebb ellenőrzése lehetővé teszi, hogy ez az arány ne romoljék tovább. A polgári szolgálatot vállalók munkáj ának társadalmi hasznosságát, a társadalom egészét szolgáló, értelmes munkával való elláthatóságát és érdemi foglalkoztatását eddig sem a foglalkoztatók, sem az illetékes államigazgatási szervek, sem pedig a szolgálatot vállalók nem kérdőjelezték meg. A tá rsadalmi igény mértéke olyan jelentős, és a törvénytervezetben a konkrétan meghatározott foglalkoztatási körben olyan súlyú munkafeladatok kerültek meghatározásra, hogy ezek alapján állítható, hogy a törvénytervezet teljes mértékben lehetővé teszi az eddig i üresjáratok elkerülését, és biztosítja az érdemi foglalkoztatást. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) :
