Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 18 (254. szám) - Dr. Varga László (KDNP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mi a helyzet az emberi jogok iskolai tanítása, ismertetése ügyében?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1581 Dr. Varga László (KDNP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Mi a helyzet az emberi jogok iskolai tanítása, ismertetése ügyében?" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Dr. Varga László úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, kérdést kíván feltenni a művelődési és közoktatási miniszternek, "Mi a helyzet az emberi jogok iskolai tanítása, ismertetése ügyében?" címmel. A miniszter úr távollété ben - ha a képviselő úr elfogadja - államtitkár úr válaszol. (Dr. Varga László: Elfogadom.) A képviselő úr elfogadja, ezért megadom a szót Varga László úrnak. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ötven évvel ezelő tt a Demokrata Néppárt - amely a jelenlegi Kereszténydemokrata Néppártnak nemes elődje - megnyerte a választásokat, és úgy a parlamentben, mint a népszerű lapjában, a "Hazánk"ban szabadon nyilatkozott, és bírálta a kormányt. Élt a parlamenti képviselők vé leménynyilvánítási szabadságával úgy a gyűléseken, mint egyéb helyeken. A Demokrata Néppárt 1949ben válaszút elé került, mert a kormány részéről feltették a kérdést: abbahagyjae a bírálatát úgy az újságban, mint a parlamentben. Amennyiben nem, és nem tám ogatja a rendszert, megszüntetik. A Demokrata Néppárt minden tagja egyhangúlag elutasította ezt a fenyegető ajánlatot, és 1949 februárjában a működését felfüggesztette. Nem akarok történelmi dátumot adni, de úgy érzem, hogy ezzel lehúzták Magyarországra a politikai és szellemi vasfüggönyt, mert ettől az időtől kezdve már senki nem élhetett a véleménynyilvánítás szabadságával - nem beszélek a sajtószabadságról. Úgy érzem - ez a kérdésem lényege , két generáció nőtt fel úgy, hogy az emberi jogokról nem hallo tt, nem ismerte; s amit nem tudunk és nem ismerünk, az nem létezik. Így nem tudta megtanulni, hogy az emberi méltóságát biztosítja az emberi jogok gyakorlata, a jellemét és egyéniségét, annak értékét növeli. Ami talán a legfontosabb, hogy az országnak ezze l válik cselekvő részévé, és nemcsak lakója, hanem jogait gyakorló polgára lesz. Ezért kérdezem az államtitkár urat: annak ellenére, hogy a miniszter úr évekkel ezelőtt lehetőséget adott, hogy az Apáczai Csere János Gimnáziumba elmenjünk, és megkezdődött - legalábbis így nézett ki - az emberi jogok ismertetése és tanítása, kérdezem, hogy azóta mi történt, és mi a jelenlegi helyzet az emberi jogok iskolai tanítása és ismertetése terén? Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágn es) : Én is köszönöm. Megadom a szót az államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az emberi jogok ismertetésének és oktatásának fontosságában teljes mértékben egyetértek önnel, akárcsak az emberi jogokkal kapcsolatos méltatásával. Sajnálattal le kell szögeznem, hogy visszamenőleg azt a pusztítást, amit 40 év diktatúrája okozott, e tekintetben elég nehéz pótolni. Természetesen a következő generációt má r fel lehet és fel is kell készíteni arra, hogy ismerje, tisztában legyen vele, és élni tudjon ezekkel a jogokkal. Az emberi jogok tanításával a nemzeti alaptanterv keretén belül az ember és társadalom című műveltségterület foglalkozik, ezen belül is az ál lampolgári ismeretek. A tanulók életkorával összhangban ez a 10. évfolyamon, tehát 1617 éves korban kerül sorra. A részletes követelmények szerint a tananyagban szerepel Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, Az emberi jogok európai egyezségokmánya és az Egyezmény a gyermekek jogairól című dokumentumok.
