Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 18 (254. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1550 szenvedetteknek azonos feltételek mellett jár a kárpótlás. Ez a törvényjavaslat ennek az elvnek igyekszik eleget tenni. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a kárpótlás nem jóvátétel, nem kártérítés, hanem az elszenvedett sérelmek enyhítésére szolgál csupán. Anyagi jelentőségénél sokkal nagyobb az erkölcsi jelentősége, a társadalmi szolidaritás megnyilvánulása, és arra kell törekednünk, hogy a leginkább rászorult idős emberek részesüljenek életük utolsó éveiben a társadalom segítségében. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a mai rendkívül nehéz gazdasági és társadalmi környezetben az államnak a kötelező szolidaritás elvének megfelelően számos más téren is a hátrányos helyzetűek segítségére kell sietnie, ezért nagyon korlátozottak a kártalanítás lehetőségei. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Dornbach Alajos képviselő úr felszólalásá t, most soron következik Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről, őt követi majd Gellért Kis Gábor, a Magyar Szocialista Párt képviseletében. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló, 1992. évi XXXII. törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslat ismét igazolja, hogy már a rendszerváltoztatás j ogi lehetőségét követően létrehozott törvényeket is állandóan módosítgatni kell, ami sajnálatos kritikája a törvénykezés színvonalának. (11.00) Ennek következtében most az Alkotmánybíróság két határozata jelöli meg azokat a konkrét teendőket, amelyeket a t örvényalkotás során figyelembe kell venni, de rögtön ki kell mondjuk, hogy a törvénymódosítás valóságos oka a törvényalkotás rossz minősége, az átgondolatlanság, a kapkodás, a hatások és következmények vizsgálatának elmulasztása. Kérdés - és ezt állandóan fel kell tenni a törvénykezés során , hogy mibe kerül ez a magyar államnak, mibe kerül az állampolgároknak, mibe kerül az érintetteknek, mert hiszen valamennyiüknek többletköltséget és károkat okoz az ilyen fajta törvénykezés, ezért nem hagyható szó nélkü l. Ha a mostani módosítás megfelelő lett volna, nem is tettem volna említést erről, sajnos azonban most is - ugyanúgy, mint korábban - csak menet közben derülnek ki a valós körülmények, az átgondolatlan törvénykezés következményei. Ugyanakkor lassú a válto ztatás, hiszen elég, ha arra utalok, hogy Dornbach képviselő úr a korábbi kormányzat szemére hányta, hogy csak két év elteltével volt képes meghozni a most módosításra kerülő törvényt, de az nem jutott eszébe, hogy az ő kormánya viszont két és fél év alatt tudta csak a módosítást előterjeszteni, noha az alkotmánybírósági határozat - amint azt ő is helyesen megjegyezte - 1995. szeptember 30ai végső határidőt jelölt meg erre. A késedelem, sajnos, nem jelent minőségi javulást az előterjesztésben, sőt bizonyos fokig annak az áttekinthetőségét teszi nehezebbé. Az Alkotmánybíróság által megszabott '95. szeptember 30ai határidő elmulasztása alkotmányos mulasztás helyzetébe hozta az egész Házat. Nem mentesíti a Házat az a tény sem, hogy időközben volt a kormányzat nak egy eredménytelen kísérlete az alkotmányos mulasztás felszámolására. Megint nincs felelőse a mulasztásnak, zavarosnak tartjuk az előterjesztést, alig bogozható ki a változtatás, nem számol el a kormány az eddigi kárpótlásra kifizetett összegekkel, az é rintett személyek számával. Ezt a törvényalkotás borzasztó nagy hibájának tartjuk, hiszen úgy gondoljuk, hogy miután a kárpótlás módosítása az érintettek körét kiterjeszti, mindenképpen indokolta volna, hogy legalább az eddigi teljesítésről precízebb tájék oztatást kapjunk. Félreértés ne essék, eljutottam én magam is az előterjesztés 17. oldaláig, de ott csak részadatok szerepelnek, nem a helyzet teljes feltárása.
