Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 18 (254. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
1536 Elfelejtette mondani a képviselő asszony, hogy a Kórházszövetség állásfoglalása tulajdonképpen mit tartalmaz: helyzetértékelést, a kórházak működésének stratégiai területeit, a jelenlegi helyzet értékelését és a Magyar Kórhá zszövetség jövőjét. S miközben itt konszenzuskeresésről beszélünk, egyetlenegy sor nem szól arról, hogy milyen elképzelései vannak - mondjuk - a Kórházszövetségnek az ellátórendszer átalakításáról, azokról a nagyon fontos szakmai kérdésekről, amelyek valób an hosszú ideje - nem háromnégy éve, hanem idestova tíz éve - nyomják ezt az ágazatot. A két perc sajnos nagyon kevés arra, hogy tényszerűen beszéljünk azokról az állításokról, amelyek a két nyilatkozat alapján megfogalmazódtak. Azt gondolom, az elkövetke zendő napokbanhetekben lesz időnk ezt tételesen megvitatni. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Surján László képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Valóban lehet azt m ondani, hogy egy februári dolog némileg elavult, azonban úgy hiszem, hogy az ügy rendkívülisége más, és nem a dátumban, hanem a szöveg tartalmi részében szerepel. Egy viszonylag frissebb idézet: Keller László, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkár a a közelmúltban valószínűsítette, hogy a közalkalmazotti bértáblával a kormány túlvállalta magát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. GYIM ÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előző napirend előtti felszólalásomban elmondtam, társadalmi minimum, és a huszadik század végén egy magyar állampolgár jogosan várja el a mindenkori kormánytól, a társadalmat irányító hatalomtó l, hogy biztosítsa számára az alapvető élelmiszereket, az alapvető szolgáltatásokat - mondjuk, energiaügyben , de ugyanígy a társadalmi minimumként megfogalmazható az is, hogy az alapvető egészségügyi ellátást biztosítsa. Hosszú hónapokig zajlott a parlam ent falai között az egészségügyi törvényről és a korábbi egészségügyi törvényeket érintő jogszabályok módosításáról szóló vita. A társadalom mégis negatívan értékel, elsősorban vidéken, azokban az elmaradott kis falvakban, ahol megszűntek a szülőotthonok, vagy ahol csak demonstrációval tudják elérni - például Kisbéren, Pincehelyen és sorolhatnám tovább , hogy a vidéki kórházak egyáltalán megmaradjanak. Eközben a világon, a fejlett Európában az a divat, az a tendencia, hogy a 200300400 ágyas kórházak, a k özépkórházak fejlesztésére fordítanak. Nálunk pedig a kormányzat szinte leírja a kis vidéki kórházakat, lehetetlen helyzetbe hozva az állampolgárokat, akiknek például útiköltségnövekedést okoz az, hogy 5060 kilométerre kell utazniuk beteglátogatásra. De sorolhatnám tovább azokat a problémákat, amelyek mind társadalmi feszültségeket okoznak. Nos, a Kórházszövetség kongresszusán, melyen - mint azt örömmel hallottam - államtitkár úr is részt vett, a szakma érdekképviseleti vezetői megfogalmazták a gondokat é s bajokat. Még egyszer mondom, a kormány nem tehet mást, mint hogy meghatározza a társadalmi minimumot - jelen esetben az egészségügyben is , azt mindenképp biztosítja, és csak utána kezd hozzá az egyébként pazarlásokat is magában foglaló egyéb elképzelés eihez, amelyekkel kapcsolatban az ellenzéki képviselők gyakran felhívják a kormány figyelmét, hogy micsoda pazarlás történik az országban. Tehát a társadalmi minimumokat önöknek kell biztosítaniuk. Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) :
