Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésénekelfogadásáról szóló ... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VANCSIK ZOLTÁN (MSZP):
1483 tagjaként is - ahogy ez a bizottsági meghallgatások alapján kiderül - Londonban is járt, sz intén az ügyben, hogy bizonyos tranzakciókhoz pénzügyi hidat teremtsen. Korábbi gyakorlatuk volt ez; a németek számára az amerikai Eximbankkal tudtak megvalósítani hasonló konstrukciót, mint amit szerettünk volna megvalósítani mi magyarok is. Ezt mondanám mindazoknak, akik ugyan részt vettek a bizottság munkájában, de mégis felvetik, hogy a HFT hogyan került be, és miért nem pályáztatták. Tehát a HFT ajánlkozott a kormányzatnak, és ezt a tapasztalatát - amely egzakt - át akarta adni és hasznosítani akarta. Tulajdonképpen ezért került bele ebbe az egész ügybe. Olajvásárlásokra, olajkereskedelemre nem kapott felhatalmazást - a koordinációs tevékenysége egész másra irányult. Nem egyedül koordinálta a nem tudom én, mit, mondjuk, az olajkereskedelmet, hanem koord inálta volna az IKM, a Mol Rt. és a Transelektro együttes tevékenységét, hogy az olajszállítások ellenértékét dollárról át tudjuk váltani magyar árura. Erre vonatkozóan cáfolhatatlan dokumentum van a kezemben - de ez nem az én kezemben van, hanem a bizotts ág kezében is megvolt! (21.20) Ezzel most semmilyen olyan információt nem mondtam, amit a bizottság tagjai ne tudtak volna. Mégis elhangzott erről a pulpitusról is - egészen más megvilágításban - a HFT. Érdekes az Agroil ügye. Az Agroillal kapcsolatban sok minden felmerült, főleg a bizottsági munka korábbi szakaszaiban, melyek természetesen nyilvánosságot kaptak, hiszen emlékszünk rá, hogy az Új Magyarország lelkesen közölt különböző cikksorozatokat erről a dologról, az állításokat onnan eredeztetve, hogy P ál Lászlótól indult ez az egész, majd hogy az oroszok gerjesztették az Agroilt. Az igazság egész egyszerűen az, hogy az Agroilt '94. december 14én - amikor Subai József volt a Mol elnöke - egy hét "igen"es, egyhangú szavazással a Mol hozta létre, vagy ho zzájárult ennek létrehozásához, amely alapító okiratban teljesen világosan megfogalmazták, hogy olajkereskedelemben nem vehet részt, csak ellentételezésben. Ezzel együtt egy csomó olyan megállapítás történt, ami azt akarta bizonyítani, hogy az Agroilt az o lajkereskedelembe óhajtották volna bekapcsolni. Igazából érdekes kérdés még, hogy mindezek, az Agroil és más cégek, valamint a HFT tevékenysége miért nem eredményezett üzleteket, miért nem tudtuk ezt az olajszállítást magyar áruval ellentételezni. Nem igaz án a mi szándékaink miatt nem, hanem egész egyszerűen az oroszoknál különböző törvényeket hoztak, melyek tiltották az ellentételezés lehetőségét, és különböző koordinátorokat jelöltek ki. Magyarország felé a JUKOSZTYot. Mit koordinált a JUKOSZTY? Nagyon t ömören mondanám. Egyrészt az olajvásárlásokat az egyes országok - így Magyarország - részéről, valamint az Oroszországból vagy a FÁK országaiból vásárolt olaj szállítását, hiszen az olajvezeték egyik meghatározó eleme a JUKOSZTY. Ez volt az ő feladata, és a JUKOSZTY nem értett egyet azzal, és utána törvényi hivatkozása is volt arra, hogy az olajszállításokat semmivel sem lehet ellentételezni, csak dollárral. El kell mondani, hogy ilyen értelemben a HFT koordináló szerepe nem tudott érvényesülni sem a Transe lektro, sem az Agroil, sem a Mol, senki nem tudott ellentételezni, így egy fillér nem mozgott sehonnan sehova, egyetlenegy számla nem került kiállításra, és a HFT teljes tanácsadói tevékenysége, moszkvai irodája mind a HFT üzleti kockázatának költsége. Ezt nem én mondom, hanem a bizottság előtt egyértelműen kiderült. Ennyit mondanék röviden magáról az olajügyről; nézzük az államadósság lebontását, hogy tulajdonképpen itt miről van szó! A probléma az, hogy itt is röpködnek a milliárdok, úgy tűnik, mintha val akik az államtól kaptak volna pénzt, amit egyből zsebre vágtak volna. A történet nem erről szól. A történet arról szól, hogy az orosz állam tartozik a magyar államnak, amit nem tud kifizetni, és nekünk sikerült először és elsőként - és elképzelhető, hogy m ég utolsóként is - az, hogy ezt valamilyen árukkal - hogy úgy mondjam - dolgozzuk le. Mi kell ehhez? Ehhez kellenek olyan vállalkozók, akik az orosz piacon ismerősek. De ez még mind kevés. Kellenek olyan vállalkozók, akik eligazodnak az orosz hatalmi szfér ában. Nem akarok
