Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP):
145 Köszönöm szépen. Megadom a szót Farkas Gabriella képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Amikor ezt a törvényt a kezembe vettem, ezt a javaslatot először elolvastam, egyik szemem sírt, a másik nevetett. Kezdem azzal, hogy miért nevetett. Ha én közigazgatási jogász lennék, akkor napi olvasmányom lenne, annyira szép, kerek rendszer ez. Alig huzatos - csak néhány helyen... De azt hiszem, am ikor a gyermekek védelméről szóló jogszabályt alkotjuk meg, akkor nem elég szigorúan szakmainak lenni - már közigazgatási jogászként szakmainak lenni , hanem meg kell azt nézni, hogy teljesítie ez a törvény azt a követelményt, hogy a gyermek a gyermekvéd elmi eljárásoknak ne a tárgya, hanem az alanya legyen. Azt hiszem, nem jogász képviselőtársaim is jól értik, hogy mit mondok itt. A gyermeki jogok alkotmányos és nemzetközi egyezményekben rögzített köre és annak hazai megvalósulása közötti többéves ellentm ondást ez a törvény feloldani látszik. Szeretnék két megjegyzést tenni arra, ami nekem nagyon tetszett. Tetszett az, hogy a 3. §ban megfogalmazott, bármilyen hátrányos megkülönböztetést tiltó, nagyon pontos rendelkezés is van. Majd később visszatérek rá, hogy nem tetszett azonban, hogy később ez a nagyon jó rendelkezés sérült. Nagyon jó a gyermeki jogok megfogalmazása a 6. §ban. Valóban megfelel a nemzetközi egyezményeknek és megfelel mindannyiunk igényeinek is. Azoknak az embereknek az igényeinek, akik s zámára a gyermekek valóban mindenek fölött álló értéket jelentenek, a jövőnket jelentik. Nem látom azonban biztosítottnak azt, hogy ez a körültekintően kidolgozott, bár kicsit nehézkes eljárási rend nem lesze a közigazgatási reform áldozata. Elsőként emlí tem ezt meg. A törvény indokolása megemlíti ugyan, de én rossz tapasztalatokat szereztem már a közigazgatási reformtörekvéseket illetően más jogágakban, és ezért szeretném a szakemberek figyelmét arra fölhívni, hogy a reformtörekvésekben ne felejtsék el me glátni a gyermeket, mert bármilyen jó egy rendszer, ha nincs tartalma, akkor már semmit nem ér. Szeretném - a Néppárt ennek érdekében fog is javaslatokat készíteni , ha a 6. §ban megfogalmazott gyermeki jogok érvényesülése érdekében a prevenciót segítő i ntézkedések nem lennének annyira hézagosak és hiányosak. Miért mondom, hogy ezek hézagosak és hiányosak? Egyszerűen azért, mert ennek a törvénynek, ha valóban a gyermekek védelmét szolgálja, akkor nagyon pontos, végrehajtható összhangban kellene lennie a k özoktatási törvénnyel, a NATtal, a drogprevenció szabályaival, az alkoholizmus elleni jogszabályokkal, a családjogi törvénnyel és egyebekkel. Én ezt rendszerében hiányosnak érzem. Egyébként az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is, melynek ta gja vagyok, az általános vitára alkalmasság tárgyalásakor ezt a kérdést feltette, hogy vajon kellőképpen érvényesülneke a prevenció igen szükséges elvei. (12.20) Most röviden arról szeretnék beszélni, hogy melyek azok a té telek, amelyeket kifogásolunk vagy amelyeket nem találunk a törvényben, holott benne kellene hogy legyenek. Az otthont nyújtó ellátás című fejezetben egyetlen dolog tükrözi a nevelőszülőknél történő ellátás fontosságát - talán elsődlegességét - az, hogy a felsorolásban ez szerepel elöl - semmi több. Azt hiszem, nagyon fontos volna, ha ez a törvény konkrétan tartalmazná azt, hogy akkor, amikor akár ideiglenes hatállyal, akár átmeneti jelleggel, akár tartósan nevelésbe kell venni a gyermeket, akkor elsődleges en a nevelőszülőknél történő elhelyezés lehetőségét kellene keresni, természetesen úgy, hogy az intézményrendszer ennek a dominanciáját megteremtse; nemcsak azért, mert a szakma képviselői szerint ez jobb, alkalmasabb arra, hogy a gyermek nem steril környe zetben, hanem családban felnőve, anya, apamodellt kapva egészséges lelkű, szellemű felnőtté váljon - nemcsak
