Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - Eskütétel - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP):
1416 Akkoriban megszokott dolog volt - és ha valakinek talán elhalványult volna az emlékezete, ajánlom figyelmébe az MSZMP KB kiadott jegyzőkönyveit , hogy az MSZMP vezető testülete döntötte el, hogy mikor melyik területen milyen beosztásban van a l egnagyobb szükség erre vagy arra az elvtársra. A párt engedelmes katonája pedig miért is érezte volna megalázónak vagy rossz érzést keltőnek azt, ha magas kezek bábuként tologatják ide vagy oda az egypárti hatalom sakktábláján? (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Így van!) A polgári társadalmakban azonban sem a pártelnökségnek, sem másfajta párttestületnek nincs módja, nincs szerepe ilyen döntéseket hozni, de még állást foglalni sem állami többségű vállalatok vezető posztjainak betöltéséről. Az effajta beavatkozás illetéktelenségét és otrombaságát nem fedheti el az olyasfajta képmutató retorika, amelyik a döntés és az állásfoglalás közötti nyelvi különbséggel próbálja elfedni ezt a tűrhetetlen gyakorlatot. Az így érvelő így csak kiskaput kíván kovácsoln i ehhez a gyakorlathoz, amely ellentétes az elfogadott törvénnyel. Túlzás nélkül állítható, hogy Pál László úr írásos aktusa, levele, amellyel ezt a személyes döntést - talán a régi reflexeknek engedve - átruházta pártja elnökségére, nem más, mint megcsúfo lása vagy teljes meg nem értése épp annak a törvénynek, a törvény szellemének, amelynek betűjét éppen érvényre kívánja juttatni. Paradox módon ez a cselekedet erről tanúskodik. Hiszen éppen az a törvény lényege, hogy az állami vállalatok működését - amenny ire lehet - megszabadítsuk a politikai pártok befolyásától; hogy minél tisztábban és ellenőrizhetőbben elkülönüljön az állami szféra és a pártpolitika; hogy eltorlaszoljuk az átjárhatóság rejtett, féllegitim csatornáit; hogy megfosszuk táptalajuktól - amen nyire lehet - a korrupció és a befolyásolás klienseit. Illúziónk persze nem nagyon lehet. Egy fecske nem csinál tavaszt, egy törvény nem csinálhat erkölcsi rendet vagy forradalmat. Bizonyítja ezt Pál László ominózus levele is, amellyel, sajnos, arról tanús kodik, hogy szocialista képviselőtársunk, bár aláveti magát a törvény betűjének, a törvény szellemével azonban nem azonosul, nem tud azonosulni. Mondhatnánk akár így is: a pártállam szelleme, kísértete bolyong még mindig a demokrácia egyik legfontosabb tör vénye fölött. A szellemidézés, az ördögűzés nem a kenyerünk, de az effajta kísértetjárás utólag is csak megerősít bennünket abban: helyesen tettük, hogy az összeférhetetlenségi törvényt első pillanattól fogva sürgettük, és elfogadásra a lehető legszigorúbb formáját javasoltuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban. - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: És nem szavaztátok meg!) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Személyes érintettség címén megadom a szót Pál László képviselő úrnak. (Közbeszólás a ko rmánypártok soraiból: Képmutatók, nem szavaztátok meg!) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Természetesen Pokorni Zoltá n nem olvasta a levelemet, nem is kell, hogy olvassa. Teljes félreértésben van, amit szeretnék vele tisztázni. A helyzet az: nem azt kérdeztem, hogy ki legyen a Mol elnöke. Annak idején nem azt kérdeztem, hogy Pál Lászlót ki lehete nevezni a Mol elnökévé, és nem azt, hogy most fel kelle állítani. Ez az én döntésem lesz. A kérdés egészen más. Annak idején az volt a kérdés, hogy egy országgyűlési képviselő vállalhate egy állami vállalatnál vezető funkciót, amikor még nem volt ilyen törvény. Most az a kérdé s, hogy a Magyar Szocialista Párt számára mi a kezelhetőbb. Mindannyian tudjuk, egy jelentős gazdasági kár keletkezik a Molnál, ha ma felállok. Ezt bizonyítani tudom. (Moraj. - Derültség az ellenzéki padsorokban.) Uraim! Sajnos, ez így van. Nem az MSZP szá mára, hanem az ország számára. (Moraj.) Néhány nappal vagyunk a privatizáció előtt, mindennap folynak privatizációs tárgyalások, mindennap megnézik és megméretik a Mol vezetését a külföldi és a hazai befektetők. Az embernek el kell döntenie, kárt okoze az zal, hogy feláll, vagy nem okoz kárt. A másik oldalon pedig a Szocialista Pártot érinti az, hogy ha innen állok fel, akkor eggyel kevesebb képviselői helye van. Ebben kell dönteni, nem abban, hogy ki foglalja el egy állami vállalat
