Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
141 Én úgy hiszem, hogy a szándék a családközpontúságra a törvény alkotóiban megvan. A kivitelezésben azonban számos esetben további javítási lehetőségekre kell gondolnunk, hiszen a családban való nevelés nemcsak ennek az egy törvénynek a fontos fela data, hanem egész szemléletrendszerünk megváltoztatásának. Ezért én úgy gondolom, hogy a családban való nevelés nemcsak törvényi felhatalmazást kell hogy jelentsen, hanem programokat, ha úgy tetszik, programokat az iskolában - utalok arra, hogy a nemzeti a laptantervben háromszor szerepel a "család" szó, kétszer zárójelben , programokat a médiában, programokat az egész oktatási és képzési rendszerünkben. A másik jelentős rész a prevenció. Teljesen egyetértek abban képviselőtársaimmal, hogy a törvénynek - sz ervezeti rendszerében is - a legfontosabb része, hogy prevencióban gondolkozik. A prevenciónak azonban sokkal átfogóbb rendszerét kell kialakítani. Mire gondolok? Ha az előbb azt említettem, hogy a német minta alapján alakult ki a magyar gyermekvédelmi ren dszer, akkor azt is el kell mondani, hogy a jelenlegi német rendszerben húsz különböző intézmény foglalkozik azzal, hogyan lehet a gyermekeket és az ifjúságot olyan megelőző tevékenységbe bevonni, ami az őt ért károsodástól meg tudja védeni. Ez a húsz külö nböző intézményi rendszer információs bázist alakít ki és egymásnak átadja az információit, így ha valami történik a gyerekkel, valami történik a családdal, akkor egymás támogatását tudják felhasználni. A törvényben szerepel részben a védőnői, az egészségü gyi hálózat, részben a gyermekvédelmi és családtámogatási hálózat, részben az iskolai, vagy kevéssé szerepel az iskolai gyermekvédelmi hálózat. Ezeknek az egymásnak való információátadása, egymásnak a segítése azonban nem szerepel a törvényben, és én úgy g ondolom, hogy bár az adatvédelem rendkívül fontos, de az információs hálózat kialakítása alapvető prevenciós kérdés, az információ rendkívül fontos, hiszen akkor lehet megakadályozni vagy akkor lehet megvédeni a gyerekeket a különböző helyzetekben, akkor l ehet a családokkal foglalkozni, amikor még nagy baj nem történt. A törvény alkotásában és az elvekben is az egyik legfontosabb kérdés, hogyan lehet a családok megerősítése mellett a beavatkozások időpontját és minőségét optimalizálni. A beavatkozások időpo ntja és minősége rendkívül sokszínű, és ebben azt kell hogy mondjam, hogy a törvény valóban ennek a lehető legszélesebb tárházát írja le. Azonban egy jelentős kérdés merül fel: vane megfelelő feltételrendszere ezen beavatkozások pontos időpontja meghatáro zásának és minőségének? A pénzügyi kérdésekről a későbbiek során szeretnék szót ejteni. Itt most elsősorban az emberi feltételre gondolok. Vane megfelelő képzés, hogy azok, akik a családsegítő szolgálatban vagy akár az iskolai gyermekvédelemben, akár a gy ámügyben működnek, megfelelő módon, megfelelő minőségben tudjanak beavatkozni? A törvény számomra egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem számol azzal vagy nem készítette elő azt a programot, ami a képzésbe bevonná mindazokat a személyeket, akik ebben a ren dszerben működni fognak; nem elégséges és nem megfelelő a képzési rendszer, és úgy ítélem meg vagy úgy gondoljuk, hogy jelentős mértékben segíteni kellene azoknak az akár állami, akár önkormányzati, akár hatósági jogkörrel vagy akár csak segítő szolgáltatá ssal bíró intézményrendszerben dolgozóknak a képzését, amely jelen pillanatban nem megfelelő színvonalú, és amely számos esetben problémát okoz. A kritikus helyzet elhárításában természetesen az egyik legfontosabb kérdés - és azt gondolom, elveiben is talá n egyetérthetünk, ezt módosító javaslattal is szeretnénk támogatni , hogy a lehető legkevesebb ideig maradjon távol a gyermek a családjától, a krízishelyzetbe nagyon rövid ideig avatkozzanak be, és a lehető leggyorsabban kerüljön vissza abba a környezetbe , ahol nevelik. (12.00) Számos pszichológus szerint a krízisintézményeknek a kiépítése rendkívül fontos lenne. Itt megint csak egy példát mondanék el: Münchenben hat darab krízisház van, amelyik befogadja azokat