Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - A fegyveres erők 1997. év végi részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - GYURICZA BÉLA (Fidesz):
1400 Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita a módosító javaslatok közötti összefüggéseket figyelembe véve egy szakaszból áll, amely az ajánlás 1., 2. és 3. pontjait tartalmazza. Megké rdezem, kíváne valaki felszólalni a részletes vitában. Megadom a szót Gyuricza Béla képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. GYURICZA BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden, figyelembe véve azt, ho gy a parlament mai ülésének ez az utolsó napirendi pontja, és a teremben tulajdonképpen a honvédelmi bizottság tagjai közül sincsenek képviselőtársaim, ezért talán néhány olyan lényeges dologra szeretnék csak utalni, amelyeket nem állt módomban a honvédelm i bizottsági ülésen elmondani, és szeretném a tisztelt Háznak is figyelmébe ajánlani. Az elnök úr által ismertetett határozatijavaslattervezethez egy módosító indítványt terjesztettem be, amely két bizottsági ülésen, a honvédelmi bizottsági ülésen és az ö nkormányzati, rendészeti bizottsági ülésen sem kapta meg az egyharmados többséget sem. Sajnálatosnak tartom, mert az érveket - értelemszerűen - távollét hiányában (Sic!) nem tudtam elmondani, ugyanakkor a honvédelmi bizottság eddigi ülésein két alkalommal is foglalkozott azzal, hogy az 1993ban elfogadott CX. honvédelmi törvény 5. §át, amely meghatározza, hogy a Magyar Köztársaság fegyveres erői részletes bontású létszámát az Országgyűlésnek kell meghatározni, milyen módon kell értelmezni. Több tudományos kutatóintézetnél és különböző szakmai területeken próbáltunk tájékozódni e tekintetben, nemzetközi tapasztalatokat próbáltunk összegezni, s a módosító javaslat megfogalmazásakor alapvetően egy általános elvi szabály van, amely ilyen esetben általában a tör vényekben vagy országgyűlési parlamenti állásfoglalásokban, illetve határozatokban megjelenik, hogy a részletes bontású létszám - a régi római kortól napjainkig - általában három elemet tartalmaz. Meghatározzák adott esetben, hogy a személyi állomány létsz áma mennyi; meghatározzák, hogy ez mennyi katonai szervezetbe tömöríthető; és természetszerűleg meghatározzák, hogy mennyi az a mennyiség, amely haditechnikai eszközökből e tekintetben rendelkezésre áll. Szükséges ez azért is, mert másképp - amióta a fegyv eres erő vagy haderő egyáltalán létezik - költségvetést tervezni, nem lehet. Csak úgy lehet, ha meghatározott létszámra, szervezetre, technikai eszközre lebontva jelenik meg, hiszen annak az ellátása, fenntartása, üzemeltetése, működtetése, illetve a fegyv eres erők alkalmazása során pedig teljes egészében az ellátása történik meg. A másik ilyen dolog, amelyet célszerű lett volna figyelembe venni, hogy ezt a honvédelmi bizottsági üléseken felvetődött kérést a kormány regisztrálta, hogy ténylegesen utána kell ennek nézni, hiszen már az egy óriási nagy dolog, hogy a '93as honvédelmi törvény előírásának megfelelően 1995től évről évre az Országgyűlés határozza meg a létszámot, amely - sajnos - két elemet ugyan nem tartalmaz, mert ez a javaslat is, amely előttün k fekszik, kimondottan csak a személyi állományra vonatkozik. Ugyanakkor már az ez évi költségvetésben láthatjuk, hogy a parlament elfogadta, és a kormánykoalíció terjesztette elő azt a költségvetési mechanizmust, amely úgynevezett gördülő költségvetést ír elő, tehát 1+2 évre határozza meg, ami még inkább megköveteli, hogy a fegyveres erőknél ténylegesen ez a létszám ilyen összetételben kerüljön meghatározásra. Hiszen másképp nem lehet megmondani, hogy mennyi katonatisztre és tiszthelyettesre vagy határőr t isztre, tiszthelyettesre van szükség a különböző fegyveres erőknél, milyen szervezeti struktúrában vannak - tulajdonképpen ennek a működtetése másként nem történhet , ott milyen technikai eszközmennyiséget kell üzemben tartani, illetve annak a készenlétét megfelelő formában biztosítani. Azt tapasztalhattuk az elmúlt hat évben, hogy nem lett ilyen értelmezés és, nem lett a parlament által egy kicsit hosszabb távra meghatározva a fegyveres erők rendszeresített létszáma, ebből adódik, hogy évről évre, sőt éve nte néhány esetben kétszer is változik a létszám, ezáltal olyan, egyrészt erkölcsi veszteségek keletkeznek, amit abban lehet megfogalmazni, hogy 1990től napjainkig
