Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Személyi ügy: - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSINTALAN SÁNDOR (MSZP):
1393 társadalmi miliőben ér bennünket ez a reklámzuhatag, ami különösen felhívja mindnyájunk figyelmét arra, hogy most egy leendő időszak - ha úgy tetszik - reklámbefogadó és reklá malkalmazói kultúráját is alakítanunk kell, és bizony akkor ehhez a játékszabályokat legalábbis kerettörvényszerűen, de mindenképpen meg kell határoznunk. Végezetül pedig annyit: én is dohányos vagyok, de azt hiszem, hogy ebben a harcban a dohányosok helyz ete nagyon rosszul áll, hiszen nemcsak a saját, hanem mások egészségét is sajnos, sajnos - tetszik, nem tetszik, de - rongáljuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Két percre megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, Magyar Szociali sta Párt. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Még korábban jelentkeztem, Pancza István képviselőtársam után, de nem kaptam szót, előbb erre szeretnék reagálni. Ő az általános rendelkezéseket támadta, valóban van egykét olyan fogalom, amely et más törvények már meghatároznak, viszont azon kívül 19 olyan fogalom szerepel az általános rendelkezésekben, amelyeket más törvények nem szabályoznak. Tehát az általános rendelkezésekre szükség van azért, hogy a reklámozók, a reklámszolgáltatók és a méd iák a reklámtörvény szerint tevékenykedjenek. A másik, amit Csintalan Sándor képviselőtársam mondott: ha igaza lenne a Harvard egyetem felmérésének, amit az 1960as években végzett, hogy Amerikában a reklám a fogyasztóknak csak 15 százalékát érinti, akkor valóban el lehetne nagyolni ezt a kérdést. Azonban más vizsgálatok viszont - Magyarországon különösen - azt bizonyítják, hogy itt a reklám bizony nagy hatással van az emberek vásárlási motivációira. Ha ez igaz, hogy van hatása az emberek vásárlási motiváci óira, akkor mégiscsak szabályozni kell a reklámot, mert nemcsak tisztességes tájékoztatók lépnek fel a reklámpiacon, hanem tisztességtelen tájékoztatók is. A gazdasági reklámról szóló törvénytervezet ezen utóbbiak ellen lép fel, azon tisztességtelen tájéko ztatókkal szemben, akik a fogyasztók érdekeit nem mindig veszik figyelembe. Egyetértek azzal, hogy a magyar társadalom fejlett, a fogyasztók fejlettek, de azért félre is lehet őket vezetni rossz reklámmal. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen . Két percre megadom a szót Csintalan Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSINTALAN SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót. (Göndör István közbeszólására:) Igen tisztelt Göndör képviselő úr, köszönöm, hogy meghallgat, ha már itt van, nem gondolta komolyan, hogy menjek el a büfébe. (Derültség.) Szóval azt szerettem volna mondani: egyetértek a kollégáimmal, csak azt az aggályomat szeretném még egyszer megismételni, hogy egy átalakuló társadalomról van szó, itt azért eléggé nehezen lehet prognosztizálni azt, hogy mik lesznek azok a stabil viszonyok, amelyek a piac, a reklám, meg a közgazdasági intézményrendszere környékén kialakul. Ha jól emlékszem, annak idején, amikor elkezdtünk dohányozni, nem a reklám eredményeképpen dohányoztunk , hanem - ha úgy tetszik - valamiféle tiltakozásképpen, valamiféle nonkonformizmus jegyében. Ez az egyik dolog. A másik dolog: úgy érzékelem, hogy a dohányzás végül is nem reklámkérdés, hanem elsősorban egyfajta társadalomlélektani, társadalmi kérdés, egy fajta szociológiai kérdés. Az emberek dohányoznak - a kérdés az, hogy mit szívnak. Nekem az az érzésem - ha már a dohányzás ma este ennyire a középpontba került , nem mindegy hogy mit szívnak. Nem mindegy, hogy az mennyire kártékony, mennyi kátrányt tarta lmaz, mennyi károsító anyagot tartalmaz. Ebből adódóan a reklám, ha legalábbis annyit megvilágít ebben a dologban, hogy viszonylag mi az a dohányzásból, ami a legkevésbé kártékony, akkor az már hasznos. Ez az egyik dolog.
