Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Dr. Kristóf István (MSZP) - dr. Csiha Judit tárca nélküli miniszterhez - "Lesz-e, illetve mikor lesz peh-jük az átalakult vállalatoknak?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter:
1348 ÁVÜ nemhogy e jogos járandóságu kat kiegyenlítette volna, hanem egy időben gyakorlattá tette, hogy különféle ráhatásokkal az átalakulási terv egyeztetése során e járandóságukról az átalakuló vállalatokat lemondásra kényszerítette. Megítélésem szerint ezek a törvényben megillető jogosults ágról szóló lemondó nyilatkozatok az ÁVÜt, illetve az ÁPV Rt.t a kötelezettség teljesítése alól nem mentesítik, illetve nem mentesítették. Változni látszott a helyzet az 1997. évi költségvetés elfogadásával, hiszen a törvény 7. §ának (6) bekezdése ezen igények kielégítésére 32 milliárd forintot irányzott elő. Nem mindegy azonban, hogy a jogosultak mikor és milyen sorrendben juthatnak az őket megillető privatizációs ellenértékhányadhoz. Színesíti a képet, hogy az általam ismert környezetben a jogosult tár saságokat több irányú megkeresés érte különféle tanácsadó, szolgáltató cégektől, akik bizonyos sikerdíj fejében a privatizációs ellenértékhányad megszerzésére vállalkoztak. Ezen körülmények alapján kérdezem a tisztelt miniszter asszonyt: eddig milyen mérté kben került az átalakult vállalatok privatizációs ellenértékhányadra irányuló követelése kiegyenlítésre; az átalakult társaságokat még megillető privatizációs ellenértékhányad kifizetésére mikor és milyen ütemezés mellett kerül sor; külső sikerdíjas szakér tő igénybevétele gyorsíthatjae a jogosultság érvényesítését? Várom miniszter asszony válaszát. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Csiha Judit privatizációért felelős miniszter válaszol. Megadom a szót. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy az interpellációja elején mondta: az ÁPV Rt. jogelődjei igen korlátozott mértékben teljesítették a társaságokat megillető pehet, a privatizációs e llenértékhányaddal kapcsolatos kötelezettségeiket. Az ÁPV Rt. e kötelezettség tételes feltárásával 1996 közepére készült el. Okkal vethető fel a kérdés, hogy miért tartott ez ilyen sokáig. Azért, mert az 1989. évi XIII. törvény óta több törvényi változás k övetkezett, és volt egy olyan időszak, amikor ezt a kötelezettséget nem is tartalmazta akkor hatályos jogszabály, és csak az 1995. évi XXXIX. törvény tette ismét egyértelművé a fizetési kötelezettséget. 1996. december 31éig az értékesítések után 461 társa ság vált érintetté ebben a bizonyos 20 százalékban. Ennek a teljes összege 31,61 milliárd forint. Ebből '96. december 31éig közel 5 milliárd forint kifizetésére került sor. 1996 végén, amikor a kormány áttekintette az ÁPV Rt. kötelezettségeit, külön határ ozatban hívta fel a figyelmet e 20 százalékok kifizetésének teljesítésére. Az ÁPV Rt. igazgatósága e határozattal összhangban döntött a pehből származó kötelezettségeknek normatív eljárás keretében történő kifizetéséről. Természetesen az idetartozó társas ágok köre elég differenciált, és normatív alapon e társaságoknak közel 30 százaléka fizethető ki. Százötvennél több társaság került már végelszámolásra és felszámolásra, és vannak elévült követelések is. Ebből következően egy olyan rendszert kellett megalk otni az ÁPV Rt. igazgatóságának, ami senkit nem hoz hátrányos helyzetbe, és ütemesen a megfelelő jogszabályok alapján garanciát jelent a kifizetésekre, természetesen nemcsak a tőkére, hanem az évi 20 százalékkal növelt értékre is. Az igazgatóság által elfo gadott tervben rendelkezésre állnak azok a források, amelyek e kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek. Emlékeztetnék rá, hogy az 1996os költségvetésmódosítás és a '97es költségvetési törvény 11. számú melléklete együttesen erre a feladatra 32 milliá rd forint elköltését tette lehetővé. Meggyőződésem, hogy ennek a 20 százaléknak a kifizetése pozitív hatással lesz a társaságokra. E hatás természetesen differenciált, hiszen ezen összeg jelentős részéből dolgozói részvényt, illetve üzletrészt kell képezni ük a társaságoknak. Ez mindenképpen a dolgozói tulajdonlás növekedéséhez vezet. De javul a társaságok likviditása is,