Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Dr. Varga László (KDNP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Az új Nemzeti Színház tervpályázata" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1343 továbbá a magyar kultúrát ápolhassák, tehát mindent megtesznek annak érdekében, hogy magyarok maradha ssanak, jobban, mint sokan az anyaországban. A válasz azért is elfogadhatatlan, mert a 15 milliós magyarság létszámát miért kell csökkenteni azzal, hogy idegen állampolgároknak nevezzük, és Illyés Gyula szavaival élve: "magyar az, aki magyarnak vallja magá t." Éppen ezért ezen jelentős kérdés érdekében kérdezem a miniszter urat, nemcsak azon az alapon, hogy miniszter, és kérem, értse meg a megjegyzésemet, inkább példamutatóképpen mondom, mint bírálatképpen, az édesapja nagyon sok áldozatot hozott a Nemzeti S zínházban, amikor én még ott jogtanácsos voltam a háború után négy éven át, és úgy érzem, ő is azt akarta, hogy az összmagyarságnak legyen egy színháza, és abban - a lebontásról akkor nem volt még szó, de - valamilyen formában mindenki részt vegyen. Ezért kérdezem a miniszter urat: helyesnek tartjae az államtitkár úr válaszát. Ha igen, akkor miért? Ha nem, mit kíván annak helyesbítéséért megtenni, és főleg - megismétlem - szándékozike a miniszter úr az új Nemzeti Színház felépítésének tervpályázatát megho sszabbítani, hogy azon a külföldön élő magyarok, a Romániában s a szomszéd országban élő magyar nemzetiségűek is részt vehessenek? Kérem a válaszát a miniszter úrnak. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációr a dr. Szabó Zoltán művelődési és közoktatási államtitkár válaszol. Megadom a szót. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Miniszter úr megbízásából válaszolok a ké rdésre, de miniszter úrral egyeztetve, tehát az ő véleményét is tolmácsolom. Mindenekelőtt nagyon sajnálom, hogy képviselő úr ennyire félreértelmezi a két héttel ezelőtti kérdésére adott válaszomat. Mindössze arra kívántam rámutatni, hogy egy tervpályázat elvileg kétféle: vagy belföldi, vagy nemzetközi. A kettő között átmenet nincsen a magyar jogszabályok szerint. Ami a tervpályázat jellegét illeti, a kormány 1996. június 19ei ülésén hozott döntésével összhangban belföldi tervpályázatot írtunk ki. A kormán y azért döntött így, mert a nemzetközi tervpályázat kiírása a pályázat lebonyolítását rettenetes mértékben meghosszabbította volna. Ez a tény '96 júliusától kezdve a sajtóban több ízben is nyilvánosságot kapott. A belföldi tervpályázat lebonyolítására pedi g a máig hatályos, 1980. február 1jén kelt építésügyi és városfejlesztési miniszteri rendelet irányadó, amely szerint belföldi tervpályázaton belföldi magán- vagy lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi magán, illetőleg jogi személy vehet részt. A terv pályázat kiírása ezzel összhangban történt. A pályázattal kapcsolatban a minisztériumhoz beérkezett 254 darab kérdés, ezek közül az ön által felvetett problémát egyetlenegy érinti - ezt nem egy lehetséges pályázó tette fel egyébként , és azt javasolja, ho gy a pályázaton vehessen részt minden magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű személy, éljen az a világ bármely államában. Tekintettel arra, hogy a zsüri álláspontja szerint is a kérdésfeltevés a hazai pályázat keretében értelmezhetetlen, ezért fenntartott a a jogszerű megfogalmazást. Tisztelt Képviselő Úr! Mindennek következtében tehát úgy gondolom és vallom magam is Illyés Gyulával, hogy az a magyar, aki magyarnak vallja magát. Ez az önvallomás azonban nem keletkeztet jogviszonyt. Egy pályázat elbírálása a zonban jogi kérdés, és egy pályázat elbírálása jogszerűen megtámadható. A pályázat elbírálásánál az első kérdés, amit meg kell vizsgálni, hogy a pályázó eleget tette a pályázatban megfogalmazott feltételeknek. Az, hogy ki a magyar állampolgár, az, hogy ki a belföldön lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, jogi szempontból
