Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Dr. Semjén Zsolt (KDNP) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "A budai barlangok sorsáról" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1317 Dr. Semjén Zsolt (KDNP) - a környezetv édelmi és területfejlesztési miniszterhez - "A budai barlangok sorsáról" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Semjén Zsolt úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek: "A budai barlangok sorsáról" címmel. Miniszter úr távollétében, ha a képviselő úr elfogadja, az államtitkár asszony válaszol. (Dr. Semjén Zsolt bólint.) Elfogadja. Megadom a szót dr. Semjén Zsolt képviselő úrnak. DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP) : Kös zönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Közismert, hogy Budapest csodálatosan gazdag hévizes eredetű barlangokban. Ezeknek a barlangoknak a védelmében - különösen az újonnan felfedezett barlangok védelmében - a ter mészetvédelem az esetek jelentős részében, úgy tűnik, nem teszi meg a szükséges intézkedéseket. Elvileg persze minden barlang felszíne védett kellene hogy legyen, de csak a Szemlőhegyi- és a Pálvölgyibarlang feletti felszíni terület védettsége van kihirde tve. Miért késlekedik a három másik nagy barlang, a Ferenchegyi, a Mátyáshegyi- és a Józsefhegyibarlang feletti terület védettségének a kimondása, holott a védelem alá helyezés már 1991ben elő lett készítve? Úgy gondolom, hogy a többi, egyelőre még csak kisebb hosszúságban ismert barlang felszínét is megilletné a védelem. Az elmúlt évek során számos új barlangot fedeztek fel a Rózsadombon és környékén. A felfedezés az esetek egy részében már az építkezés megkezdése előtt megtörtént. Hogyan volt lehetsége s, hogy a házak ezekben az esetekben is ráépülhettek a barlangokra? Így - csak hogy néhány konkrét példát említsek - a Ferenchegyi út 22., a Szalamandra úti Binderlakótelep, a Bimbó út 56., a Turista út 45., a Verecke utca 103., a Verecke lépcső 22., a Na gybányai út 64. esetében. Milyen intézkedések történtek természeti kincseink védelmére? Mi módon van a további kutatás lehetősége biztosítva? A fölfedezett barlangok több helyen is nagy kiterjedésű rendszereket sejtetnek, példá ul a Ferenchegy keleti oldalában és a Látóhegy déli lejtőjén. Mit tett a budapesti természetvédelem ezekért, a beépítések által veszélyeztetett barlangok felfedezéséért, kutatásáért? Hogyan lehetséges, hogy a Verecke lépcső és Verecke utca sarkán 1994be n felfedezett, hidrotermás ásványokkal gazdagon díszített barlangot nyom nélkül betemették? Ugyancsak nem kutatták a gázvezeték építésekor felszínre került gömbfülkéket a Bimbó út 58. és a Bogár úr 21. előtt sem. Egyszerűen odafektették a gázvezetéket, min tha mi sem történt volna. Tragédia esetén ki lesz a felelős? A barlangok védelmének elhanyagolása a Dunaparti hévforrások károsodását, szennyeződését is okozza. Ezek után aligha van csodálkoznivaló azon, hogy az egyedülálló természeti kincs, a rózsadombi hévizes karszt, az évekkel ezelőtt megtörtént felterjesztés ellenére sem lehetett a világörökség része. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megadom a szót Szili Katalin államtitkár asszonynak. DR. SZILI KATALIN környezetvéd elmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Elég nehéz helyzetbe hoz a képviselő úr formailag, hiszen két percben kell önnek hat kérdésére és egy megjegyzésére válaszolnom. Igyekszem nagyon röviden, a teljesség igényével megtenni ezt. 1. Hazánk 3224 barlangjának kétharmada áll országos védelem alatt, 125 kiemelkedő jelentőségű, fokozottan védett természeti érték. A Mátyáshegyibarlang - amit képviselő úr kérdésében feltett - felszíne 1978 óta a Budai Tájvédelmi Körzet részeként védett. A
