Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
1291 Az 1992. évi adatvédelmi törvény új helyzetet teremtett, kimondva, hogy ha a törvény kivételt nem tesz, személyes adatával mindenki maga rendelkezik, és ezt vonatkoztatta az egészségügyi adatra mint különleges adatra is. (10.30) Egyidejűleg elrendelte ezen adatokra nézve - kérelem esetén - az írásbeli tájékoztatást. Ezzel megadta a jogszabályi kötelezettséget arra, hogy amennyiben a beteg, illetve az általa jogosított kéri, úgy az orvosi adatok másolatát ki kell adni. A jogtudatb a viszont mindez nehezen ment át. Az egészségügyi ellátással összefüggő kártérítési perekben - melyek száma 1994től meredeken emelkedett, és ez a trend a jelenben is folytatódik - az orvosi dokumentáció kiadásának vonatkozásában 1994ben nem egyszer még a szaktárca illetékes főosztálya is ellentétes írásbeli állásfoglalást adott a peres felek megkeresésére. Az állandó bírói gyakorlat, valamint a Legfelsőbb Bíróság tárgybani eseti döntései - az egészségügyi és adatvédelmi törvény összevetésével - egységes j ogértelmezést alakítottak ki abban a vonatkozásban, hogy az érintett kérelmére orvosi adatainak kiadását kötelezővé tette. Tisztelt Ház! Az előterjesztett törvénytervezet csak ezt a jelenleg is meglévő jogi normát és annak megfelelő gyakorlatot kodifikálja , azonban nyitva hagyja a még ma is vitás kérdéseket, olyanokat, melyekre a mai joggyakorlat és jogértelmezés sokszor ellentétes válaszokat ad. Ugyanis a tervezet 4. és 23. §a nem említi, illetve nem rendezi először a büntetőeljárásban a nyomozati szakot, mert csak az ügyészit említi; másodszor az orvos, egészségügyi dolgozó ellen indult fegyelmi eljárást, valamint a munkáltatói döntés elleni munkaügyi bírósági eljárást. Nem szól az érintett kérelmére indított etikai, peren kívüli kártérítési eljárásról, í gy a felelősségbiztosítónál előterjesztett kárigényről. (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke, jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.) Nem szól még a tervezet a gyanúsított, a terhelt védője, az alperes és a mellette bea vatkozók és azok jogi képviselői, valamint orvosszakértői, szakorvos, szaktanácsadói irányában történő adatkezelésről, valamint a biztosítási szerződés alapján történő kártérítést kizáró, alkoholos állapotban vagy kábítószer hatása alatt bekövetkezett bale seteknél a biztosító megkeresésére történő adattovábbításról. Tisztelt Képviselőtársaim! Az orvos ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt induló büntetőeljárások nyomozati szakában a nyomozó hatóság az alapos gyanút az általa kirendelt ig azságügyi orvosszakértő szakvéleményére alapozza, mely objektíve valótlan is lehet. Ahhoz, hogy ez időben, még a nyomozati szakban feltárható legyen, és a felesleges, megalapozatlan vádemelés, az annak alapján nagy médiavisszhanggal járó bírósági eljárás, mindezzel összefüggésben személyhez fűződő jogok, a jó hírnév sérelme, valamint az eljárással okozati összefüggésben lévő egyéb kár, vagyis az elmaradt haszon megelőzhető legyen, indokolt, hogy az eljárással érintett és a védelem is élhessen jogával, megis merhesse már a gyanúsítást közvetlenül követően, még a nyomozati szakban az eljárás alapjául szolgáló egészségügyi adatokat, és azok felhasználásával módjában álljon szakvéleményt készíttetni, a hatóságoknak pedig az így keletkezett szakvélemények esetlege s ellentmondásait feloldani - akár az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága által , mely többször az eljárásnak bűncselekmény hiánya miatt történő megszüntetéséhez vezetett. Jelenben azonban a nyomozást vezető személyek szubjektív döntését ől függ, hogy a hivatkozott egészségügyi adatokat a védelem megismerhetie, vagy az eljárás mely szakában ismerheti meg. Ugyanezen okból az eljárásban részt vevők jogainak biztosítása érdekében indokolt az egészségügyi ellátással összefüggő fegyelmi és mun kaügyi bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben az, hogy az eljárással érintett és jogi képviselője, valamint az általa bevont szakértő is megismerhesse az eljárás tárgyát érintő egészségügyi adatokat. Az érintett kérelmére indult eljárásokban jelenben az a datvédelmi törvény csak az érintett által megdönthető vélelmet állít fel arra nézve, hogy az érintett az adatainak kezeléséhez hozzájárul, ami a joggal való visszaélés lehetőségét teremti meg.
