Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1252 Végezetül kérem képviselőtársaimat, hogy a törvény mielőbbi elfogadásával segítsék hozzá a magyar vadásztársadalmat, hogy szeptember 1j ére, az országos vadásznapok tiszteletére a kamara megalakulhasson. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr előterjesztését. Most megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőjét, h ogy kíváne szólni. (Dr. Kis Zoltán bólint.) Igen. Megadom a szót Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár úrnak. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtá rsaim! A Házas József képviselő úr és társainak T/3145. számú önálló képviselői indítványához az Országos Magyar Vadászkamaráról a kormány a következő ajánlást teszi. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy 1996. február 23án az 1013as kormányh atározat meghatározta azoknak a szakmai kamaráknak a körét és létesítésének módját, amelyet általános érvénnyel a Ház előtt támogatni kíván. A kormány álláspontja szerint a szakmai kamara létrehozására irányuló kezdeményezés támogatható, ha a kamara a tags ágához, illetve a tagsága által végzett tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatok ellátására jön létre, és pontosan meghatározható e közfeladatok köre, továbbá a tagok által gyakorolt hivatás olyan szakmai bizalmi viszonyt testesít meg, amelyből eredő etikai kötelezettségeket az önszerveződés keretei között hatékonyan juttathatják érvényre. (22.20) Ez az előterjesztés mindenben megfelel ennek a követelményrendszernek. Két dologról illene itt most szólni, amely ennek a kamarának a megalkotását és létrehozását különösen indokolja. Az egyik: Házas József is említette, hogy olyan speciális szakmai tevékenységről van szó, ami nemcsak sport, hanem hivatás is egy bizonyos körben, és amelyet veszélyes tevékenységnek hívunk, hisz fegyverrel és nem olyan jellegű fegyver es testület körében végeznek, amelynek ellenőrzése szakmai köztestületi feladatokat mindenféleképpen indokoltnak tart. A másik: a vadászati törvény létrehozásával, megalkotásával olyan speciális szabályozás alakult ki, amely ezt a tevékenységet túlnyomó tö bbségében ma is olyan területen gyakorolja, amely az adott földterület tulajdonosának bizonyos rendelkezési jogát csorbítja. Amikor tehát az előterjesztők azt mondják, hogy ebből a körből azt az etikailag, szakmailag oda nem illő, a szabályokat súlyosan me gszegő személyt el kell távolítani, a megfelelő kontrollt érvényesíteni kell, akkor nemcsak azok érdekében szólnak, akik ezt a tevékenységet folytatják, hanem kvázi a védelmet is biztosítják mindazok számára, akik a saját földterületükön vagy nem kívántak, vagy nem tudtak vadászni, de rendelkezési jogukat - a törvény hatályánál fogva - a vadászat gyakorlására át kellett hogy engedjék. Ezzel a kamarai szabályozással ki kell hogy alakuljon egy olyan kölcsönös bizalmi viszony, ami nemcsak egy bérleti szerződés alapján a polgári jog szabályait, hanem törvényi felhatalmazás alapján szakmai, köztestületi kontrollt is eredményez. Ezért a kormány e szempontból is különösen indokoltnak tartja a benyújtott törvényjavaslat elfogadását, illetve mielőbbi tárgyalását. A M agyar Országos Vadászkamara megalakulásának tervezett időpontja egybeesik az országos vadásznapok őszi rendezvénysorozatának megkezdésével. Ezért nagyon szeretnénk, hogyha a hatálybalépés az Országgyűlés felhatalmazása alapján úgy kerülhetne itt elfogadásr a, hogy már a megalakulást az országos vadásznapok ünnepségsorozatába tudnánk beilleszteni. Azt hiszem, e törvény elfogadásával az az áldatlan vita, amely a területkialakításokkal, a vadászati törvény anomáliáival, a földtulajdonjog korlátozásával egy bizo nyos - idézőjelben - kiváltságosnak vélt körrel szembeni ellenérzés oldására, a törvényi szabályozás harmóniájára és egy olyan tevékenység gyakorlására vonatkozik, amelyben első a vadvédelem, a második a vadgazdálkodás - sorrendiség nélkül , a természetvé delem, a természet fenntartása, és csak ez után következik az a sport,
