Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP), a napirendi pont előadója:
1250 Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Most soron következik az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Dr. Házas József, Pásztohy A ndrás, Magyar Szocialista Párt; dr. Solymosi József, független; Mészáros Béla, SZDSZ; dr. Pálos Miklós, Kereszténydemokrata Néppárt és dr. Tóth Tihamér, Magyar Demokrata Néppárt, képviselőtársaink önálló indítványát T/3145. számon kapták kézhez képviselőtá rsaink. Megadom a szót dr. Házas József képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. (Dr. Kónya Imre távozott, az ellenzéki padsorok üresek.) DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A parlament e lé kerülő törvényjavaslatok döntő többségét a kormány vagy a bizottságok nyújtják be tárgyalásra, viszonylag kevés a képviselői önálló törvényjavaslat. Ezeket az előterjesztéseket nagyon gyakran előítéletekkel fogadják, akár kormánypárti, akár ellenzéki ké pviselőkről van szó. Ezért okoz nekünk nagy örömet, hogy az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslatunk a bizottsági viták útvesztőiből eddig sikeresen került ki. Pásztohy András, Solymosi József, Mészáros Béla, Pálos Miklós és Tóth Tihamér ké pviselőtársaimmal olyan vállalkozásba vágtunk, amelyik elég ritka a magyar gyakorlatban; nevezetesen: hagyománnyal nem rendelkező szakmai kamara megteremtéséhez kívánunk törvényi alapot biztosítani. Az előzetes bizottsági viták során többen felvetették, ho gy miért van erre szükség, hiszen ha minden foglalkozási ág saját kamarát hoz létre, akkor az a kamarai rendszer devalválását jelenti. Megítélésem szerint éppen az lenne a kívánatos, hogy a polgári önszerveződések rendszere szakmák szerint is kialakuljon, és a különböző érdekeket hordozó érdekvédelmi egyesületek fennmaradása mellett a szakma önigazgatását - az államtól átvett köztestületi feladatok ellátásával - szakmai testület végezze. Ebből a szempontból az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényja vaslat megfelel a követelményeknek. A hazai vadászokat két nagy csoportra lehet osztani: egy részük hivatásszerűen vadászik, a többiek kedvtelésből, a szabad idő eltöltése érdekében vesznek részt nemcsak a vad lelövésében, hiszen a vadászat nemcsak ebből á ll, hanem a vadgazdálkodással, a vad védelmével összefüggő, nagyon is prózai feladatok ellátásából. E vadászok között viszont a természet és a vad szeretetén túlmenően van egy nagyon fontos azonosság: mindannyian fegyverrel, tehát nagyon is veszélyes eszkö zzel gyakorolják a tevékenységet, és a fegyvertartás, fegyverviselés és fegyverhasználat szabályai valamennyiükre egyformán vonatkoznak. Ez az a közös rendezőelv, ami az azonos foglalkozáshoz való tartozás kritériumát kielégíti, és a különleges tevékenység elvét erősíti. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt év júniusában elfogadtuk a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt. E törvény végrehajtása kisebbnagyobb viharokkal, de többségében rendezett körülmények köz ött folyik, és a vadászterületek kialakítása a vitás kérdések megoldása után hamarosan befejeződik. A törvény a vadászat személyi oldalával nem foglalkozik, ennek az oldalnak a szabályozására már korábban felmerült az igény.
