Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - A holtágak megóvásával, hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZŐDI IMRE, a környezetvédelmi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
1236 Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni ebben a témakörben. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárása jövő heti ülésünkön kerül sor. A holtágak megóvásával, hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Most soron következik a holtágak megóvásával, hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban való megtárgyalása. A környez etvédelmi bizottság önálló indítványát H/3624. számon, a bizottságok ajánlásait pedig H/3624/1. és 6. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Sződi Imre képviselő úrnak, a környezetvédelmi bizottság előadójának. SZŐDI IMRE , a környezetvédel mi bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A H/3624. számon lévő országgyűlési határozati javaslat a holtágak megóvásával, hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokról szól. Igen nagy horderejű kérdésről van szó, amely mintegy 100150 éves folyamat következményeként alakult ki. Miután a Dunát nemzetközi hajózási útvonalnak jelölték ki, elkezdődtek a szabályozások, és a belvizek és egyebek miatt, a kiöntések megakadályozása végett a Tisz a völgyében szintén elindultak ezek a szabályozási folyamatok. A szabályozások eredményeként alakultak ki a ma úgynevezett holtágak, amelyek egy része a hullámtérben, egy része a mentett oldalon alakult ki. A holtágak igen változatos méretű ek. A legnagyobbak a Duna és Tisza, a Szamos és a HármasKörös mentén találhatók. Magyarországon a föllelhető holtágak száma megközelíti a négyszázat, összterületük mintegy 70 négyzetkilométer, víztérfogatuk mintegy 140 millió köbméter, azaz a Velenceitó térfogatának mintegy négyszeresét teszik ki. A felmérések szerint az ország területén mintegy 176 öt hektárnál nagyobb holtág található. Területük 5 és 232 hektár között változik. A holtágak közül körülbelül 35 százalékuk természetvédelmi és tájvédelmi ter ületen fekszik. Ezek egy része a ramsári egyezménnyel biztosított védett területekhez tartozik. Az 1 hektárnál hosszabb holtágak 130 kilométer hosszúak, vízmélységük 1 és 4 méter között változik. A legnagyobbak a faddi, a tolnai, a szarvasbékésszentandrá si, a kiliti és sorolhatnám tovább. A vizsgált holtágak körében 82 szerepel vízbefogadóként. Erről, vízgazdálkodási szerepükről a későbbiekben sem lehet lemondani, sőt, keresni kell a lehetőséget a minél nagyobb arányú vízbefogadásra, vízvisszatartása, más esetekben a szükséges vízpótlás megoldására. Az ENSZ egy nemzetközi szervezete, a FAO jelen pillanatban öt országot jelöl Európában, amely édesvízkészlettel kevésbé ellátott. Ezek közül 2000re egyetlenegy marad, és sajnos, Magyarországot jelölték meg a k utatók. Úgy ítéljük meg, hogy a holtágak ebben az esetben is jelentős szerepet játszhatnak a víz megtartásában. A Duna völgyében mintegy 38, a Tisza és mellékfolyói völgyében mintegy 159 holtág található. A zsilipes feltöltéssel és leürítéssel mintegy 55, a szivattyús vízpótlással 56, szivornyával pedig mintegy tizenhat (?) holtágat lehet vízzel táplálni. A hullámtéri holtágak a nagyobb árhullámokkal tudnak feltöltődni. Éppen ezért a hullámtéri holtágak vízforgalma megsínylette az elmúlt évtizedek csapadékh iányát, több évben elmaradtak a vízfrissítő árhullámok. A holtágakon az utóbbi években 121 alkalommal észleltek jelentős mértékű vízminőségváltozást. Ebből a számból feltűnően magas - mintegy 73 - az előrehaladott eutrofizációs
