Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról szóló... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
1223 A következményeket azok viselik, akiknek emiatt többet kell adózniuk, több tbjárulékot kel l fizetniük - így ez év január 1jétől például , és végül a hitelt uzsorakamatostul ki kell nyögniük, azok terhére, akik kevesebb árut kapnak pénzükért és kevesebb bért munkájukért, akik kevesebb támogatást kapnak ahhoz, hogy tengődhessenek, így a jóléti rendszerek leépítése miatt. A kérdés továbbra is az, hogy hol vannak az olajértékesítésből bezsebelt milliárdok. Ez a fő kérdés, tisztelt képviselőtársaim! Erre az évről évre megszavazott éves költségvetési előirányzatnak, majd a költségvetés végrehajtásár ól szóló számadásnak kellene választ adnia, de úgy tűnik, hogy nem ad. Ehhez képest elsősorban nem Hujber Ottónál kell kérdezősködni az ügyben, hanem az MNB előző és jelenlegi elnökénél, a pénzügyminiszternél, a kormánynál, sőt a tisztelt Ház előző és jele nlegi kormánypárti oldalán. A milliárdos olajadósság folyamatos kialakításáért a felelősség elsősorban a Pénzügyminisztériumot, így a pénzügyminisztert, a Magyar Nemzeti Bankot, így annak elnökét terheli, akik felülvezérlésével folytak az ügyletet, akik eg yértelmű törvényi előírásokat nem tartottak be. Felelősség terheli továbbá a kormányt... (Közbeszólás balról: Melyiket?) ...az 1989. évi XXXVIII. törvénynek az állami vagyon kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó előírásai megszegéséért. Ugyanis a központi költségvetés terhére vállalt kezességvállalást a kormány nevében a pénzügyminiszter írja alá, és havonta megküldi az Állami Számvevőszéknek. Ahogy az ÁSZ parlamenti bizottság felkérésére megvizsgálta a búzaexport kiviteli anomáliáit, az olajbehozatallal ka pcsolatosan keletkezett milliárdos adósság tekintetében senki nem kérte föl vizsgálat lefolytatására - aminek eljött az ideje, tisztelt képviselőtársaim. A parlamenti vizsgálat nem érheti el célját, célkitűzéseit, mivel a vizsgálati módszernek megvannak és ki is ütköznek a személyi és tárgyi korlátai. A vizsgálatot tehát számvevőszéki módszerekkel kellene folytatni, mely biztosíthatja a nélkülözhetetlen szakszerűséget és célirányosságot. Ezáltal kiküszöbölhető lenne a belső obstrukció, amely az olajgateviz sgálóbizottság tevékenységét a kívánt irányba terelte. (20.10) Kívánatosnak tartanánk, ha a kormány (Vancsik Zoltán: Melyik?) levonná az ügy konzekvenciáit, kidolgozná a stratégiai szintű terveit, elképzeléseit - bár joggal kételkedünk az erre vonatkozó ko rmányzati akarat és képesség meglétében , meghozná a szükséges döntéseket a teljes parlamenti ellenőrzés biztosítása mellett. A nemzetgazdaság érdekei nemcsak az oroszmagyar olajszállítások relációiban sérültek, hanem az orosz államadósság csökkentésére irányuló kormányzati magatartás során is. Nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy a kormányok miért részben külföldön bejegyzett és adózó magáncégeket bíztak meg az olajbeszállítások koordinálásával, mind pedig az orosz államadósság lebontásával kapcsola tos ügyletek bonyolításával. Válasz: mert nem voltak, és jelenleg sincsenek sem stratégiai, sem technikai elképzelései a megoldást illetően, alapos a gyanú a költségvetést megcsapoló, pénzszerző magánérdekek állami szinten érvényesülő támogatására. Milyen jelek utalnak a megengedhetetlen összefonódásokra? A verseny kiiktatásával, látszólag szabadpiaci eszközökkel akarta a kérdést megoldani, nem nyíltan, pályázaton történt a vállalkozók bevonása, hanem a kormányhoz közel álló vállalkozók kijelölése útján - e zért elfogadhatatlan a kormány részéről annak a megállapítása, hogy összefonódásra utaló jelek nem merültek fel. Nem kaptunk választ arra a kérdésre sem, hogy részben vagy többségi állami tulajdonban levő cégek hogyan és kinek a felhatalmazása alapján dönt hettek kétes egyesületekben való részvételükről, így például a MÁV, a Mol Rt. (Kovács Kálmán államtitkár nevetve: ...MÁV!? - Derültség.) vagy a Bábolna Rt. a Társaság a Keleti Piacokért Egyesületben vettek részt. Hiába tetszik nevetni, államtitkár úr, ez í gy volt! (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Elég szomorú, hogy önnek nincs erről információja. (Moraj.)
