Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról szóló... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HORVÁTH VILMOS, a vizsgáló bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
1191 A koncepció lényege abban állt, hogy az importált kőolaj értékével részben vagy egészébe n azonos magyar áru kivitelét kívánta megvalósítani. Az Agroil Rt. Hujber Ottó, az MSZP vállalkozási tagozatának elnöke és Subai József, a Mol akkori vezérigazgatója ötlete alapján alakult meg az olajkereskedelemnek a magyar élelmiszerekkel történő ellenté telezésére, tízmillió forintos alaptőkével. Tulajdonosai: a Mol Rt. 40 százalékban, a Hydea Kft. 20 százalékban, az Intertraverz Részvénytársaság 20 százalékban, az Oroszországi Nemzetközi Olajipari Üzleti Klub 15 százalékban, és a társaság, a Keleti Piaco kért Alapítvány 5 százalékban. A cég ügyvezető igazgatója Hujber Ottó. A bizottság rendelkezésére álló dokumentumok szerint a nevezett társaság csereüzletet nem tudott létrehozni. Tisztelt Ház! Ezután foglalkozik jelentésében a magyar adósság kialakulásáva l és az orosz fél szerepével. Bizottságunk véleménye szerint a HFT Co. koordinátori feladatokkal történő megbízása indokolttá teszi Dunai Imre akkori közigazgatási államtitkár, későbbi miniszter és fia, Dunai András összeférhetetlenségi kérdésének vizsgála tát. Az IKM által a HFT Co. részére, a MagyarOrosz Kereskedőház létrehozásának koordinálására adott megbízást követően a HFT Co. moszkvai irodájának vezetésére Dunai András kapott megbízást. (17.30) Így az IKM képviseletében Dunai Imre és a HFT Co. a telj esítési hely szerinti iroda vezetője, Dunai András megbízóimegbízotti viszonyba kerültek. A bizottság számára készíttetett szakvélemény áttanulmányozása után nyilvánvaló, hogy politikaierkölcsi értelemben az összeférhetetlenség felállítható, akkor is, ha a HFT Co. ügyletet nem bonyolított, ebből fakadóan pénzmozgás nem történt. Jogi értelemben - főleg a szabályozatlanság és az elavultság miatt - egyértelmű összeférhetetlenség nem állapítható meg. Tisztelt Országgyűlés! Az államadósság lebontásával kapcsol atban a következő megállapításokra jutottunk: a KGST megszűnése előtt transzferábilis rubelben keletkezett szovjet államadósságot 1990 márciusában az akkori magyar és szovjet miniszterelnökhelyettesek megállapodása alapján 0,92es szorzóval dollárra számí tották át. A Szovjetunió felbomlása után az orosz föderáció kormánya - lényegében változatlan feltételekkel - az adósságot átvállalta. Az első 800 millió dollár haditechnikai eszközökkel - itt főként vadászgépekről van szó - történő rendezése után 1994. áp rilis 1jén dr. Boross Péter magyar és Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök megállapodott, hogy a fennmaradó 900 millió dollár adósság 1994. évi kezdettel három év alatt kerül törlesztésre az alábbiak szerint: haditechnikai eszközök szállításával, gép ipari termékek szállításával, nem kereskedelmi szolgáltatások igénybevételével, magyarországi nagyberuházásokban való orosz részvétellel, oroszországi tulajdonhoz jutással. Az orosz fél a magyar kormány törekvései ellenére kizárta, hogy a fennmaradt adóssá got készpénzzel, olajjal vagy gázzal egyenlítse ki. 1994 szeptemberében a kormány 1090/1994. számú kormányhatározatával az orosz viszonylatú követelésekből fakadó hazai és nemzetközi feladatok koordinálására, illetve az ezzel kapcsolatos javaslatok részlet es kidolgozására tárcaközi bizottságot hozott létre. A tárcaközi bizottság feladata volt a Szovjetunióval szemben transzferábilis rubelben keletkezett és - az imént már mondtam - az orosz föderáció által átvállalt adósság érvényesítéséhez szükséges szervez eti feltételek megteremtése, az eljárási rend kidolgozása, a törlesztéssel összefüggő javaslatok elbírálása, valamint a nemzetközi tárgyalások lefolytatására jogosító meghatalmazások kiadása. Ennek a bizottságnak kellett meghatároznia az adósságleépítés pé nzügyi feltételeit, az árfolyamengedmény mértékét és fizetési módját is. A bizottság elnöki tisztét a mindenkori ipari és kereskedelmi miniszter látta el, az elnökhelyettes a PM politikai államtitkára lett, tagjai a HM, az FM, a KHVM és az IM képviselői vo ltak, a bizottság tagja az üzleti szférának az elnök által javasolt delegáltja is, Pál László elnök a tárcaközi bizottságba Hujber Ottót, a Társaság a Keleti Piacokért Egyesület és az MSZP vállalkozói tagozatának elnökét delegálta. A tárcaközi bizottság az orosz államadósság meghatározott részét
