Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
1178 DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy valós gondokat feszeget kormánypárt és ellenzék akkor, amikor a felsőoktatás problémáiról beszél; valós gondokat, amikor a közo ktatás problémáiról beszél, és valós gondokat, amikor a helyi önkormányzatok ilyen irányú finanszírozásával kapcsolatosan váltunk szót. (16.20) Egyetlen gond van; és talán nem is kértem volna szót, ha az általános problémafelvetésen túl nem kerül mindig so r konkrét példákra, s a konkrét példák pedig pont az ellenkezőjét bizonyítják annak, mint ami általában elhangzik a gondokról, problémákról és küszködésekről. Két dolgot ehhez hozzá kell tenni. Az önkormányzatok finanszírozási rendszere a közoktatási refor m keretében, amit azért jó sokan támogattak - például maga a szakma is - az országban, azt célozta, hogy optimális pedagóguslétszámmal lássák el azokat a feladatokat az intézmények, amelyek számukra a törvényben megfogalmazódtak, s a gyermeklétszámhoz igaz odjon a pedagóguslétszám. Úgy gondolom, az önkormányzatok döntő többsége felismerte ennek szükségességét. Így például a pécsi önkormányzat is, és olyan iskolareformot hozott létre Pécsett, amelynek ugyan az alsó fokú oktatásban van egy vesztese, de a közép fokú oktatásban és a gyógypedagógiában két nyertese van. Tehát amikor ezt kritizáljuk, akkor tudni kell, hogy ez egy egészséges irányú folyamat volt. Félek attól, hogy az összes többi ilyen folyamat, ha a konkrét megvalósítást nézzük, és az önkormányzatok ez irányú tevékenységét, pozitívvá válik. Azt gondolom, 1996. július 3án, amikor e törvényekről szavaztunk, mindenki felfogta - és a szakmák is felfogták - ennek jelentőségét. A felsőoktatás együttműködési készségéről biztosított bennünket, a középfokú ok tatásban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi, hogy letelt az időkeret.) pedig az önkormányzatok partnernek bizonyultak. Még egy megjegyzést, elnézést kérek, elnök úr. Ha férj és feleséget egymással szembeállítunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az időkeret leteltét.) , akkor két eset lehetséges. Az egyik az, hogy összeverekednek, a másik az, hogy megfogják egymás kezét, és megcirógatják egymást. Lehet, hogy ez a jobb példa. (Moraj az ellenzéki padsorokban. - Taps a k ormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Horn Gábor frakcióvezetőhelyettes úrnak, SZDSZ. HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Itt a rövid vita végén - amely vitát lefolytattunk részben már természetesen a költségvetés so rán - két rövid megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik az, hogy született egy megállapodás az érintett szakszervezetek és a kormány között 1996 végén, amely megállapodás érvényre juttatása most folyik. Nincs tehát arról szó, hogy bárki eldönthetné itt a pad sorokban, hogy ez a megállapodás teljesülte vagy nem, hiszen éppen folyamatban van. Azt állítani, mondjuk, hogy megtörtént az átsorolás a közoktatásban, és ennek a törvényi folyamatnak a megvalósítása, és Magyarországon az elkövetkezőkben tömegessé válhat a törvényszegés, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Amennyiben - tételezzük fel azt a helyzetet - az átsorolás eredményeképpen az önkormányzatok nem tudják kifizetni azokat a béreket, amelyek az átsorolás következtében kötelező érvénnyel a pedagógus s zámára rendelkezésre állnak, akkor kötelező az állami költségvetésnek ebbe a résbe belépve kifizetni a különbséget. Nem kellene itt állandóan hamis állításokat, beállításokat tenni! Zavarokat persze tudunk kelteni, mint Torgyán József 900 milliárdos fantas ztikus tartaléka, amiből egy perc alatt meg lehetne oldani mindezeket a problémákat. Ez az egyik része a dolognak. A másik az, hogy sajnálatos módon az egyetemeknek, főiskoláknak tudomásul kell venniük - nagyrészt ezt tudomásul is veszik , hogy a gazdálko dásuk, az önállóság azt is jelenti, hogy a költségvetésüknek van egy olyan eleme, ami a saját bevételük. Ettől nem lehet eltekinteni, mint
